-
SaGa #10482 Valamiért a játékosok többsége lenézi a MM–t. Értem is hogy miért: neked kell minden kis csip-csup üggyel foglalkoznod, nem tudják megvédeni magukat, neked kell odarohanni és legfeljebb ha megköszönik. És igen, a MM erről szól ebben a játékban (és az USA történelmében is). Az egyszerű kisember, a hozzá hasonlókkal összefogva képes legyen megvédeni magát, akár az aktuális hatalommal szemben is.
Tudom, senki se szereti Prestont, de egyszer érdemes felvenni kísérőnek, elvinni néhány akcióra és odafigyelni arra, amit menet közben csak úgy mondogat magában. Pl: a legnagyobb baj az Commonwealth-ben, hogy az emberek nagyrésze nem látja sőt, nem is próbálja látni a „nagy képet”… (csak a maga kis problémáival törődik, a faluja határáig lát). És te lennél az, akinek fel kell nyitnia a szemüket.
Egyébként Prestont sokfelé hősként fogadják, ha magaddal viszed, a faluban jobb kedvűek lesznek a helyiek. Vagyis tudják, hogy létezik a MM, azt is, hogy értük harcol, meg azt is, hogy kicsik, de ha ők is beszállnak, még „nagyok” is lehetnek. Nem hatalmat akarnak, hanem nyugalmat és védelmet a „hatalmat akarók” ellen, legyenek azok a synth mumusok, a raiderek, vagy a BOSS. Bár az utóbbiakhoz még nem volt szerencséjük egész eddig, nem tudják, hogy az még a másik két bagázsnál is rosszabb világot hozna rájuk, ha sikerülne véghezvinniük a terveiket. A legjobb világ az, ahol egyik sincs jelen, vagy maximum kordában tartható, elenyésző számú kisebbségként, hogy emlékeztessenek rá, ilyenek is vannak a világban és az ilyenek felelnek a konfrontációk kiélesedéséért, mert hatalmat akarnak, maguknak, bármi áron.
Igen, ezek jórészt mögémagyarázások, beleérzések, de az RPG attól nem céllövölde, hanem szerepjáték, hogy ilyen mögéképzelésekkel alakítod a saját kis szerepedet, életedet ebben a világban, ezek miatt tűzöl ki magad elé komolyabb célokat annál, mint lelőni többezer lényt, embert. Sajnos a végjátékokban nem hagytak a játék készítők igazi esélyeket, jó lenne, ha ki-ki maga dönthetné el, melyik frakcióval akar olyan szinte összekapni, hogy akár kiirtani is hajlandó őket, maradéktalanul és kiket kímélne meg. Bár, ha a frakciótag megtudja, hogy te nyírtad ki a főnökét, valószínűleg nem lesz hálás érte, hisz ő a halotthoz, az általa képviselt ideológiához hű, nem hozzád, még ha néha meg is mentette az életedet, vagy te az övét. Az ember ilyen.
Az meg engem vajmi hidegen hagy, hogy Maxsonnak és a Fathernek is igaza van a maga szemszögéből, az én szemszögem nem az övék. Akkor sem, ha Maxson valaha jobb sorsra érdemes kissrác volt. Az elmúlt, ott maradt a nevadai sivatagban. Aki itt van, az egy olyan alak, aki számomra ellenszenves nézetek mentén akar végezni emberekkel is. Father múltja se érdekel. Nem köt hozzá semmi. Nem láttam, ahogy felnőtt és amit képvisel, az nem tetszik. A synthek alapvetően nem érdekelnek, ha békén hagynak én is békén hagyom őket, ha megtámadnak, én viszonzom a tüzet.
