• culas25hc
    #32
    Én azért kicsit szkeptikusan állok ezekhez a dolgokhoz. Egyelőre azt sem tudjuk, pontosan mi is az az öntudat, egyáltalán mi az, amit örök életűvé akarunk tenni?

    Tegyük fel, hogy nem virtuálisan töltjük fel magunkat, hanem egy biológiai másolatot sikerül létrehozni. Az eredeti énemet éjjel álmában megölik, majd kicserélnek a másolatra, mely az én emlékeimmel ébred reggel. Akkor én most meghaltam, vagy sem? Egy külső megfigyelő aki nem tud a dologról, úgy gondolja nem haltam meg, a másolatom sem tud semmiről, úgy érzi ő az aki tegnap még lefeküdt aludni, az eredeti énem meg mély álomban halt meg, nem élte át a halál élményét, tehát akkor nem is halt meg? De az eredeti énem szempontjából az se lenne más, ha nem klónozzák, csak simán megölik, ugyan annyit fogna fel a dologból. Akkor mi alapján döntjük el, hogy halott vagyok -e vagy sem? Egyáltalán nekem jobb lesz -e, bármelyik esetben is?
    Valami hasonló dolog ez az agy-feltöltés dolog is. Látszólag örök életet hozunk létre, de valójában nehéz eldönteni.
    Másik dolog, hogy ha az agyam 10.000 évig él majd egy számítógépben, akkor az valóban az az ember lesz -e még, aki 30 évig élt egy emberi testben? Szerintem a két öntudatnak semmi köze sem lesz egymáshoz, ennyi erővel egy új programot is írhatunk magam helyett, az én emlékeimmel.

    Szerintem előbb utóbb úgy is meghalunk, csak ha a folyamatot időben elhúzzuk, vagy elmismásoljuk a halál pillanatát, akkor az kevésbé látványos, nem olyan félelmetes, mintha hirtelen történik.