kvp#53
"Nem tudom tudod e hogyan keresik az exobolygókat... Abból tudják, hogy van ott egy bolygó is, hogy bizonyos időközönként "villanás" látható annak köszönhetően, hogy a bolygó elhalad a csillag előtt. Na most képzelheted, hogy mennyi esély volna egy bolygón élő civilizáció fényeit meglátni ezekből a távolságokból?"
Ezt jellemzoen kisebb meretu foldi tavcsovekkel vegzik. Egy nagy meretu, a Foldnel nagyobb feluleten szetszort tavcso halo sokkal nagyobb felbontasra lenne kepes. Akar a tenyleges bolygokat es azok felszinet is meglathatnank vele. Egyebkent nagyobb bolygokat mar sikerult kisebb tavcsovekkel is fizikailag meglatni. Ez utobbi azert is jo, mert ekkor lehet szinkepelemzest vegezni, amihez meg mindig eleg 1 pixel, viszont a felbontas konnyen novelheto. Arrol nem beszelve, hogy egy szinkronban mozgo muholdakbol allo rendszernel egy egyedi szenzor es a hozza tartozo lencse kozott kilometerek is lehetnek es nem kell kozze semmi ami megtartja, mint egy bolygo felszinen. Aztan ezekbol az orias tavcsovekbol kell egy csomo. Viszont megoldhato es nem igenyel uj, meg nem letezo technologiakat.
"Ühm, és a fény terjedési sebbegése? Ha csak nem 100 fényéven belül vannak, akkor nagyon nem látnak civilizációt. Ez a Föld létezésének kb. 0,02% amikor ember is létezik..."
Ezt irtam en is. Pont ez a lenyeg, hogy aki latotavolsagon (kb. 100 fenyeven) belul van az ugy is lat minket. Aki tavolabb, ahhoz nem fog hamarabb elerni egy most kikuldott jel sem. Viszont a jelenlegi urtavcsoves radioadasunk energiaja meg mindig alacsonyabb mint a Foldrol egy megegyezo terszog fele kibocsatott feny a teljes feluletet figyelembe veve. Arrol nem beszelve, hogy minel kozelebb vannak, annal nagyobb a valoszinusege, hogy eszre is vesznek es ide is tudnak jonni.
"Nem. Ha egy idegen valóban jó szándékú, akkor azt teszi, amit most látunk: hallgat."
Ezzel csak egyeterteni tudok. Legalabbis ha joszandeku es eleg intelligens is melle.