kvp#28
Eloszor is viszonylag jol latszunk barhonnan, tehat ha valaki ranez a Foldre akkor eleg egyszeruen lathatja a civilizacio jeleit. Raadasul radio es tv adas is ment ki lassan 100 eve folyamatosan, tehat eleg sok kimeno uzenetet kuldtunk. A gond ott van, hogy ezek a jelek mind fenysebesseggel terjednek, tehat az elmult 100 ev alatt max. 100 fenyevnyire jutottak el. Ez egyreszt nem sok galaktikus meretekben, masreszt nem tul hosszu ido.
Sokkal valoszinubb lenne, hogy optikai modszerekkel mi magunk talaljunk mas civilizaciokat. Ha eleg messze vannak, mar lehet nincsennek is ott, de attol meg kepesek lennenek felismerni oket. Ez azert is jo, mert egy teljes Fold meretu bolygo kimeno fenye sokkal nagyobb adoteljesitmenyt jelent, mint amit mi jelenleg ossze tudnank rakni, ezert nagyobb tavolsagbol is felismerheto marad. Ugyanez igaz forditva is, tehat egy bolygo fenyeit jobban meg tudnank latni egy melyuri tavcso rendszerrel es megvan az az elonye is, hogy technologiatol fuggetlenul felismerheto, hogy van-e rajta altalunk ertelmesnek tekintheto civilizacio vagy sem. Amit igy nem tudunk kiszurni, az vagy nincs vagy annyira eltero, hogy akkor sem ismernenk fel ha ott allnank a felszinen. Raadasul a nallunk kozlekedesi szempontbol fejlettebb civilizaciok valoszinuleg onnan is felismerhetok, hogy a sajat naprendszeruk vagy naprendszereik bolygoin is jelen vannak, tehat ha fejlett es hasonlo civilizaciot talalunk tobb bolygon egy naprendszeren belul, akkor egy nallunk fejlettebb, esetleg idejonni is kepes civilizacio lehet. Mindezeket tisztan passziv tavcsovek segitsegevel is ki lehet deriteni es raadasul nagyobb a siker lehetosege, mintha egy kis szorasu radiotavcsovel kuldenenk nehezen dekodolhato adatokat egy tetszolegesen kivalasztott iranyba es remelnenk, hogy emberi idon belul veszi, dekodolja es valaszol is ra egy masik civilizacio. Mindezt ugy, hogy a vetelre kepes civilizacio szamara kb. 100 eve vilagitunk minden esetleg letezo passziv muszerukon.