"A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Franciaország, Oroszország és Kína kifejezetten a háború ellen foglalt állást, a németek hasonlóan vélekedtek. Donald Rumsfeld védelmi miniszter mint a „régi Európát" jellemezte ezeket az államokat, szemben az „új Európával", akik támogatásukat ki is fejezték az Amerikai Egyesült Államok politikája iránt az úgynevezett „nyolcak levelében".[9]
A háború indokai között a hivatalos álláspont szerint megtalálhatjuk a tömegpusztító fegyvereket és a terrorizmus támogatását. Ha kicsit továbbgondoljuk az okokat, akkor beszélhetünk arról, hogy a lator államokon példát kell statuálni, hogy a Közel-Keletet demokratizálni kell, és természetesen ott van a már sokat emlegetett olaj kérdésköre is.
Egy háború indítására a hatályos nemzetközi jog szerint akkor van lehetőség, ha ez a Biztonsági Tanács felhatalmazásával történik, vagy ha az egyéni illetve kollektív önvédelemre hivatkozik egy állam. Afganisztán esetében az indított hadműveletek jogossága fel sem vetődött, azonban Irakkal kapcsolatban már más véleményekkel kellett szembenéznie az Amerikai Egyesült Államoknak. Az iraki kérdést nem lehetett Afganisztánnal összemosni, így az önvédelemre nem hivatkozhattak jogosan. A Biztonsági Tanácsban az állandó tagok közül hárman sem támogatták a háborút: Franciaország, Oroszország és Kína. 2002. november 8-án egy kompromisszumos határozat született, Irakot felszólították a nemzetközi közösséggel való együttműködésre, ha ennek nem tesz eleget, akkor súlyos következményekkel kell szembenéznie. Az utóbbi következményt az USA és Nagy Britannia, mint fegyveres beavatkozást képzelte el. A vita 2003 márciusáig folyt, az USA-nak az volt az érdeke, hogy a beavatkozás kérdése konkrétan ne kerüljön a BT elé, mert ebben az esetben mindenképpen vétókkal kellett számolniuk, ami ténylegesen illegitimmé tette volna a tervezett intervenciót. A háború jogosságát úgy is próbálták bizonyítani, hogy arra hivatkoztak, hogy Irak megszegte a második Öböl-háborút lezáró 687-es BT határozatot, így nem is különálló háborúról beszélünk, hanem a második folytatásáról, így nem is kell hozzá felhatalmazás, hiszen azt már korábban megkapták."
Tehat akkor nem az USA kezdte bombazni Jugoszlaviat ? Ertem, tehat a bombazas az nem lerohanas, biztos nem is volt haboru, csak azoknak akik az USA hatsojat lefetyelik.
Oh, tehat mert egy ilyen alkalmat talaltal akkor mar nem is letezik az, hogy a NATO szovetsegesek tobbsegeben ugy tancolnak, ahogy az USA futyul ? Hat persze, hogyne. Szerintem huzd ki az arcod a seggukbol, hogy lass valamit a vilagbol.
#33