• Jakuza1
    #67
    Jaah mert az egyetemeket a kozepkorban alapitottak, akkor nem voltak prud nezetek? Vagy azert, mert az okorban nem igy hivtak az iskolakat ? Reg hallottam ekkora ostobasagot embertol. Halkan megjegyzem neked maganiskolakat uzemeltettek, ugyanugy ahogy qaz elso egyetem a bolognai is maganiskola volt. Tudod a gorogoktol szarmazik a gimnazium szo is.
    Az is tetszik kifejezetten, hogy levezetni kb 200 evbol egy tobb mint ezereves korszakot, nem e csusztatas. Ugyanolyan hogy nem hit senki a lapos fold teoriaban, amikor meg felsorolnak tudosokat vagy neveket, az nem szamit. :)
    Biztos mondjuk a 8. szazad nem tartozott a kozepkorhoz.
    Az is mekkora csuszatas, hogy kozepkor utani, felvilagosodasban elo egyhazi tudosokat a kora kozepkori egyhazi szemlelettel osszemos valaki.
    Gondolom azt is nehez felfogni, hogy mit jelent az "egyetemeiken a kezdetekkor" Talan szivhatnal magadba egy kis tudast ezek kialakulasarol, a skolasztika es hit osszefuggeserol, ahol a hitet az egyhaz nem adhatta fel es emiatti dogmai miatt, hogy utasitott el dolgokat.
    Hogyan alakultak at az egyetemek es polgariasodtak el, hiszen az egyhazi ill kaptalani iskolakbol alakultak ki. Aquinoi Szent Tamasig mennyire begyoposodottek voltak a vilagi es tudomanyos kerdesekben. Addig pedig a bolognai egyetemtol eltelt tobb mint 150 ev.
    Es itt mar a 13. szazadban jarunk 800 evvel a kozepkor kezdete utan.

    Az is micsoda mese, hogy okorban nem jeleztek a hold es napfogyatkozasokat, csak nekd, babiloniaiak mar reg jegyeztek oket, sot csoportositottak a csillagkepeket olyan szemmel lathato bolygokat, mint a mars,venusz,jupiter etc es ezeket tobb szaz even keresztul dokumentaltak is. Akar csak a kinaiak majdnem ezer evvel krisztus elott
    Tudod ilyenek a kinai csillagkepek az okorbol.



    Es akkor most jutottunk el egy idezethez, hogy mikortol is kezdett a vallas felfogasa megvaltozni.

    "III/2. Európai csillagászat a kora középkorban

    A középkori Európában a keresztény vallás és hit szerepe megerősödött, egyúttal jelentős mértékben meghatározta a kor embereinek világnézetét. Bizonyos szempontból ez hátráltatta a tudomány fejlődését, mivel az Egyház sok esetben dogmatikus kinyilatkoztatásokat fogadott csak el a világ felépítése és keletkezése kapcsán, a változásokat pedig elutasította (néhány esetben üldözte is). Ez a szemlélet jól illeszkedett az Arisztotelész által leírt világképhez, mely szerint az égi szféra tökéletes, örök és változatlan. Ezt és a geocentrikus világnézetet keresztény filozófusok, teológusok (elsősorban Aquinói Szent Tamás, 1225–1274) a bibliai teremtéstörténet tudományos igazolásaként értelmezték, és a korabeli társadalom hivatalos világnézetévé formálták."