118
-
Irasidus #78 Jakuza minden témát szétoffol, grafomániás szegénykém. Szerintem hagyjad, mert úgy sem bírja abbahagyni, beismerni meg nem fogja... -
#77
Nem nem akkor indultak, hanem akkor is folytatodtak egeszen a 20. szazadig. Azert mert akkor adott ki egy papa bullat, attol meg elotte is letezet, olyannyira hogy mar magyarorszagon is a 12. szazad elott irasos feljegyzesek voltak errol. Tudod, Konyves Kalman is korabban volt mar boiszorkanyper sot konyvet adtak ki errol.
Ennyire volt felvilagosult a kozepkor akkoriban. A 3000 halalos aldozatrol pedig, hogy egy idezetet hozzak errol ide
"szakértők szerint 1400-tól az 1700-as évek elejéig több mint kétszázezer ártatlan ember halt máglyahalált, mert boszorkánysággal vádolták meg őket." Es ez az 1400as evek elotti aldozatokat nem is szamolja.
Amugy pedig el is felejtettem tegnap megemliteni Kopernikusznal, hogy annyira elfogadta eloszor a papsag a nezeteit, hogy 1664-ig volt betiltva a nezete es ugyebar Galileit is ugyanezen nezeteiert iteltek el. Tehat azt allitani, hogy akkor mar felvilagosult volt az egyhaz, tul megengedo gondolta, azert mert tudjuk, hogy volt akkor valakinek abban a korban is jo gondolata, amit most mar joval kesobb elismerunk. Meg szerencse, hogy oket legalabb nem vegeztek ki a meccenasaik es partfogoik miatt. Tehat ne fogadjuk el, hogy azonnal belatta az akkori vallasi vilag a napkozpontu teziseket.
De megegyszer, hogy a valo ertelmezeset nezzuk a kozepkori tudomanyoknak es a haladasnak.
476-tol egeszen a 12. szazadig semmilyen irasos komoly tudomanyos anyag nem letezik, ami azt mutatna, hogy elorelepes lett volna europaban matematika,fizika,csillagaszat etc kereten belul. A kodexek nagyreszt teologiai vagy torteneti historiakat ill elgondolasokat tartalmaznak.
Meg az elso muvek is amiket megemlithetunk, mint peldaul Fibonacci ertekezesei es muvei is, szimplan masolatok mas tudomany kulturalis tortenetbol, jelen esetben, ha rola beszelunk az arab matematikabol es azok kidolgozottabb formai, de a rola elnevezett szamok se tole szarmaznak.
Persze mar ez is elorelepesnek szamit, viszon ebben a korban meg keves hasonlo tudassal rendelkezo ember letezett es inkabb a mar emlitett vallasi, vallastudomanyi illetve az ott atadott kepzesbol fakado utmutatasokbol taplalkoztak, amiket a dogmak nagyon szukre mertek es a fejlettebb gondolkozasmod lehetoseget korlatoztak. Es ezek a dogmak meg kesobb is megmaradtak a mas gondolkodast elvetoek kozott. De amig az egyhaz eros volt addig, nehez volt olyan vilagkepeket is elfogadtatni, ami az istennel ossze nehezen egyeztetheto volt.
Ebbe bukott bele Galilei is. Pedig akkor mar a 17. szazadot irtak, de a vallas meg akkor is nem egyszer teologiai kerdest is csinalt a vilagi tudomanyok kerdesebol es emiatt az ilyen nezetek bukasra voltak iteltetve, vagy eppen teveszmek gyotortek oket, boszorkanyokrol, mashogy gondolkodokrol. vagy elvakultsaguk, vagy egyeb felelmeik miatt.
Ezek pedig tenyek, a vallasnal ezeket is meg kell emliteni, nem csak a szerzetesek gyogyito tanitasait, nem csak a kodexiras tudomanyat es hasonlo a vallashoz kotheto dolgokat. Rengeteg rossz dolgot is tettek es rengetegszer gatoltak a tudomany fejlodeset. Persze nem mindegyikuk, de akadtak szep szammal akik igen. -
ostoros #76 A boszorkányperek elsöprő többsége a reneszánsz eljövetele után történt. Csak mondom.
Mint ahogy az inkvizíció sem a sötét középkorban pusztított igazán, hanem a korszak végén. (mellesleg 300 év alatt 150000 per volt és abból mintegy 3000 halálos ítélet született, közel kétharmada Spanyolországban) Ja és tegyük hozzá, hogy mindez a királyok érdekeit szolgálta, mert ahol egy uralkodó azt mondta, hogy nem lesz inkvizíció, ott nem is volt.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.02.01. 13:35:25 -
Mat666 #75 Hát hogy én is hozzá szóljak az eszme cseréhez minden kornak meg vannak a maga dogmái ez mindig így volt és így is marad.
És azok akik az el fogadott és propagált vélemény hit, meggyőződés ellen mondanak valamit azonnal célpontnál válnak ez régi időkben is így volt és jelenünkbe is így van.
Mondok egy párat a mai felvilágosodott kor dogmáiból a teljesség igényessége nélkül.
Evolúció, ősrobbanás , hogy a politika világából is mondjak valamit a másság az idegen az szép és jó stb.. -
Oliwaw #74 Már az ókorban is ismertek voltak olyan jelenségek, elvek mint pl. elektrosztatikusság, gőzgép, rakéta, sín stb.
Eltelt ezer sokszáz év és az emberiség vegetált (engem nem érdekel közben ki min morfondírozott a kis agyacskájában) Aztán jött a reneszánsz, a felvilágosodás, a gőzgép és az elektromosság és beindultak a dolgok. Valami összefüggés csak van . ?
-
#73
Ja es hogy megvalamit hozzafuzzek, nem volt valoban sotet kozepkor, az csak egy buta osszeeskuveselmelet az egyhaz ellen es a maglyak se leteztek, a boszorkanyperek se, sot errol szakkonyvek es ertekezesek se szulettek, mert annyira felvilagosult volt a vallasi fanatikusok elvakult resze. :P
Persze nem mindenki gondolkozott ugy, mint a lapos foldrol sem, de azt kijelenteni, hogy ilyen e,gyaltalan nem volt ,azon is jokat lehet derulni, foleg ha kora kozepkori tankonyvbol lett ideidezve es megcafolva egy buta allitas.
-
#72
Es akkor mi van hogy felsorolsz egyhazi tudosokat joember? Kijelentettem en, hogy olyanok nem voltak ? Az erto olvasas szamodra jelent egyaltalan valamit ?
Raadasul mint leirtam mar eros csuszatas, amit csinalsz folyamatosan. Megis mi koze van peldaul Georges Lemaitrenek aki a 20. szazad vegen szuletett ahhoz, ha valaki kijelenti hogy a kora kozepkoti nezetek elutasitottak egy csomo vilagi dolgot es fura elrugaszkodott kepzeteket gyartottak ? Semmi. De te erolkodsz a butasaggal, hogy felsoroltal neveket.
Mutass mar nekem ezek kozul a nevek kozul olyat, a 13. szazadig bezarolag, aki komoly tudomanyos munkat folytatott es azt bizonyitotta is ?
Lehet am a Robert Grossetestel jonni, hogy o alkotta meg az osrobbanas elmeletet, hol is van ez ahol leirta tudomanyos modon ? Sehol. Mert a fenyben latta isten megtestesuleset, attol meg nem alkotott meg semmilyen osrobbanas elmeletet. Kulonben is arra jo par evszazadot kellett varni Lemaitreig .
De megegyszer csak neked kiemelve a lenyeget, hogy ratudj fokuszalni, a kora kozepkori egyhazrol megfogalmazott kijelentesemre, amiben szo nem volt arrol, hogy az egyhazon belul nem voltak nagy koponyak es helyesen gondolkozok.
"komolyabban muveltek mint a kozepkorban akar az 1400as evekig az europaiak. (hol volt meg kopernikusz) Mikozben az egyhaz tanitasai szerint egy csomo ilyen dolog tiltott volt es az egyetemeiken a kezdetekkor (tehat nem vegig, hanem az elejen) ezt a tudast adtak at, szigoru dogmak szerint. Ahol hierarchiakra epult minden.
Tehat az okorban eszmeileg tobb teren elotte jartak a "sotet" kozepkornak, egeszen a reneszanszig (megegyszer felhivva a figyelmet, hogy a kozepkor vegen valtozasok vannak ezzel kapcsolatban), ahol ujra kezdtek visszanyulni a regi okori tudashoz."
"Hogyan alakultak at az egyetemek es polgariasodtak el, hiszen az egyhazi ill kaptalani iskolakbol alakultak ki. Aquinoi Szent Tamasig mennyire begyoposodottek voltak a vilagi es tudomanyos kerdesekben."
Aki ertoen olvas annak mar reg felkellett volna fognia, hogy mirol van szo. Hogyegy behatarolt korszakig a kozepkoron belul, amig fejlodesnek indult a tudomanyhoz valo maskent viszonyulas.
Erre a muki meg belinkel neveket, amelyek tobbsege meg csak nem is a kozepkorban szuletett es elt es nem is kapcsolodik a temahoz, mert senki nem emlitette meg, hogy az egyhazon belul nem voltak ertelmes tudosok is es raadasul kora kozepkorrol van szo.
Na ilyenkor szoktam nevetni az ertetlen embereken.
Utana meg kiabal masokhoz, hogy a hulyesege megerositest nyerjen. -
ostoros #71 Ne foglalkozz vele, szelektív a tudása! Itt sorolom az egyházi tudósokat, de inkább hisz a sületlenségben, amit évszázadokkal később találtak ki.
Az, hogy Kopernikusz tulajdonképpen kanonok volt, sőt, 10 éves korától a szintén kanonok nagybátyja nevelte már nem számít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikolausz_Kopernikusz -
Mat666 #70 "Halkan megjegyzem neked maganiskolakat uzemeltettek"
Ha ez valóban így van és ide jársz eszme cserére akkor magadra vess. -
#69
Aki itt nem olvas az velemenyem szerint te vagy, raadasul ha igergetsz akkor tartsd is be. Amugy meg koszi hogy kijelented, hogy en miben hiszek magam helyett. Tehat akkor ezt is korrigalom, mint mas buta kijelentesed.
Nem az ismeretlen elemekben hiszek. Hanem, nem utasitom el latattlanban, hogy meg lehetnek ismeretlen elemek, amiket nem ismerunk es ezt akar a foldon kivul is elkepzelhetonek tartom.
Erzekeled a ketto kozotti kulonbseget ? Vagy erre is kersz magyarazatot, hogy mit jelentenek a korai kozepkori nezetek, ahol kulon ki van emelve ez a korszak meg a reneszansztol is elkulonitve a periodus a mondaton belul? Probalj ezek kozott kulonbseget tenni, amikor olvasol, vagy inkabb ne mondj semmit , ha ertelmezni se tudod az elhangzottakat. -
ostoros #68 Linkelhetek neked bármilyen forrást, egyet sem vagy hajlandó elolvasni igaz? Végül is mit várjak olyantól aki ismeretlen elemekben hisz? -
#67
Jaah mert az egyetemeket a kozepkorban alapitottak, akkor nem voltak prud nezetek? Vagy azert, mert az okorban nem igy hivtak az iskolakat ? Reg hallottam ekkora ostobasagot embertol. Halkan megjegyzem neked maganiskolakat uzemeltettek, ugyanugy ahogy qaz elso egyetem a bolognai is maganiskola volt. Tudod a gorogoktol szarmazik a gimnazium szo is.
Az is tetszik kifejezetten, hogy levezetni kb 200 evbol egy tobb mint ezereves korszakot, nem e csusztatas. Ugyanolyan hogy nem hit senki a lapos fold teoriaban, amikor meg felsorolnak tudosokat vagy neveket, az nem szamit. :)
Biztos mondjuk a 8. szazad nem tartozott a kozepkorhoz.
Az is mekkora csuszatas, hogy kozepkor utani, felvilagosodasban elo egyhazi tudosokat a kora kozepkori egyhazi szemlelettel osszemos valaki.
Gondolom azt is nehez felfogni, hogy mit jelent az "egyetemeiken a kezdetekkor" Talan szivhatnal magadba egy kis tudast ezek kialakulasarol, a skolasztika es hit osszefuggeserol, ahol a hitet az egyhaz nem adhatta fel es emiatti dogmai miatt, hogy utasitott el dolgokat.
Hogyan alakultak at az egyetemek es polgariasodtak el, hiszen az egyhazi ill kaptalani iskolakbol alakultak ki. Aquinoi Szent Tamasig mennyire begyoposodottek voltak a vilagi es tudomanyos kerdesekben. Addig pedig a bolognai egyetemtol eltelt tobb mint 150 ev.
Es itt mar a 13. szazadban jarunk 800 evvel a kozepkor kezdete utan.
Az is micsoda mese, hogy okorban nem jeleztek a hold es napfogyatkozasokat, csak nekd, babiloniaiak mar reg jegyeztek oket, sot csoportositottak a csillagkepeket olyan szemmel lathato bolygokat, mint a mars,venusz,jupiter etc es ezeket tobb szaz even keresztul dokumentaltak is. Akar csak a kinaiak majdnem ezer evvel krisztus elott
Tudod ilyenek a kinai csillagkepek az okorbol.
![]()
Es akkor most jutottunk el egy idezethez, hogy mikortol is kezdett a vallas felfogasa megvaltozni.
"III/2. Európai csillagászat a kora középkorban
A középkori Európában a keresztény vallás és hit szerepe megerősödött, egyúttal jelentős mértékben meghatározta a kor embereinek világnézetét. Bizonyos szempontból ez hátráltatta a tudomány fejlődését, mivel az Egyház sok esetben dogmatikus kinyilatkoztatásokat fogadott csak el a világ felépítése és keletkezése kapcsán, a változásokat pedig elutasította (néhány esetben üldözte is). Ez a szemlélet jól illeszkedett az Arisztotelész által leírt világképhez, mely szerint az égi szféra tökéletes, örök és változatlan. Ezt és a geocentrikus világnézetet keresztény filozófusok, teológusok (elsősorban Aquinói Szent Tamás, 1225–1274) a bibliai teremtéstörténet tudományos igazolásaként értelmezték, és a korabeli társadalom hivatalos világnézetévé formálták." -
ostoros #66 Ez sem igaz. Az egyetemeket mikor is alapították? Jah, hogy a középkorban. Előtte ilyesmi nem volt. Az ókori tudást pedig az egyház mentette át a szétesett görög és római kultúrából, néhol arab közvetítéssel. Az első igazi csillagászati naptárakat ahol előre jelezték a nap és Hold fogyatkozásokat, na vajon kik csinálták? Nem az ókoriak. Ez egy jól felépített, ma már több száz éves vallásellenes propaganda, amit mondasz.
A középkorban nem az egyház képviselte a sötétséget, hanem az egyház képviselte a fényt. Az hordozta a tudást a tudatlansággal szemben.
http://mult-kor.hu/20080626_tiz_ok_amiert_a_sotet_kozepkor_nem_is_volt_annyira_sotet
http://www.cracked.com/article_20615_5-ridiculous-myths-you-probably-believe-about-dark-ages.html
http://www.ng.hu/Civilizacio/2009/07/Megsem_volt_olyan_sotet_a_kozepkor
http://www.urbanlegends.hu/2013/12/a-lapos-fold-legendaja/
http://bezzeganya.reblog.hu/a-sotet-kozepkor-nem-is-volt-olyan-sotet-
http://jobbikit.hu/vilagunk/tortenelem/sotet-kozepkor-meseje
Itt meg egy idézet:
"Edme Mariotte (gázok térfogata), Amedeo Avogadro (molekulasúly), Michel Chevreul (zsírsavak) Laurent Cassegrain (távcső), Egnatio Danti (asztrolábium), Hell Miksa (földrajzi szélességmérés), Jean Baptiste Biot (meteoritok), Angelo Secchi (színképelemzés), Nicolas Steno (a geológia atyja), Georgius Agricola (ásványtan), Jose María Algue (meteorológia), Georges Lemaitre (táguló világegyetem) Robert Grosseteste (ősrobbanás-elmélet a 12. században!), Ruder Boskovic (atomelmélet 18. század!), Nicholas Malebranche (színelmélet), Nicholas Cusa (a tér görbülete 15. század!), Roger Bacon (fény hullámelmélete, mikroszkóp elv), Freiburgi János (fénytörés), Francesco Grimaldi (fény elhajlás), Andrew Gordon (elektrosztatikus motor), Nicholas Callan (indukciós tekercs), Jedlik Ányos (dinamó, elektromotor, szikvíz), Giovanni di Casali (gyorsuló testek fizikája), Albertus Saxonia (impetuselmélet), Marin Mersenne (akusztika) Jean Hautefeuille (belső égésű motor), Michael Heller (szingularitás), Thomas Bradwardine (irracionális számok), Marin Mersenne (primszámok, permutáció, kombináció), Bonaventura Cavalieri (geometria), Jacques de Billy (számelmélet), Bernhard Bolzano (matematikai analízis), Paul Guldin (Guldin tétel), John Casey (kör geometriája), Jean Roquetaillade (alkohol lepárlás), Pierre Duhem (termodinamika), Jean-Antoine Nollet (ozmózis), Pierre Gassendi (atomelmélet) Jean Carnoy (sejtosztódás), Lazzaro Spallanzani (ősnemzés), Armand David (zoológia), Johann Dzierzon (méhkaptár), Gimesi Nándor István (mikrobiális taxonómia), Carlos Chagas Filho (neurológia), Louis Pasteur (mikrobiológia), Friedrich Schönborn (kórbonctan), René Laennec (sztetoszkóp), Celestine Opitz (mesterséges altatás), Vincent Priessnitz (hidroterápia) Andreas Vesalius (anatómia), Honoré Fabri (vérkeringés), Marcello Malpighi (mikroszkópikus bonctan), Aquinói Szent Tamás (filozófia), William of Ockham (filozófia), Néri Szent Fülöp (oktatás), Pázmány Péter (nyelvészet), Luca Pacioli (kettős könyvelés), Berthold Schwarz (puskapor), Athanasius Kircher (megafon, vetítőgép 17. század!), Francesco Lana de Terzi (léghajózás) - a Depositum névsoraiból válogatva.
És még több száz oldalon keresztül folytathatnánk a "sötét egyház" tudósainak névsorát."
Ezzel én a vitát lezárom. Azt írsz amit akarsz, nem fogok rá reagálni. -
#65
Azt csinaltak mar korabban is, csakhogy a gorogok,arabok,kinaiak stb joval felvilagosultabbak voltak, mint a kozepkori ember illetve a rajuk telepedo egyhaz. Gorogok mar boncoltak, a csillagaszatot komolyabban muveltek mint a kozepkorban akar az 1400as evekig az europaiak.Mikozben az egyhaz tanitasai szerint egy csomo ilyen dolog tiltott volt es az egyetemeiken a kezdetekkor ezt a tudast adtak at, szigoru dogmak szerint. Ahol hierarchiakra epult minden.
Tehat az okorban eszmeileg tobb teren elotte jartak a "sotet" kozepkornak, egeszen a reneszanszig, ahol ujra kezdtek visszanyulni a regi okori tudashoz. -
ostoros #64 ![]()
Elnézést, de ez lóf*sz. 1246 körül már ilyeneket is csináltak.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.01.31. 14:37:27 -
#63
Marmint ezek a te erveid es magyarazatod ? Most nevessek rajtad, vagy jo lesz kicsit kesobb ? -
#62
"de a középkorban nem tanította ezt senki" csak az egesz ortodox egyhaz , annyira nem tanitotta senki. :) Ezenkivul kereszteny egyetemekben tanitottak ugyanezt.
![]()
Ez a kep a Topografia cimu kozepkori oktatokonyvbol konyvbol szarmazik, amiben taglaljak a fold lapossagat es tanitjak a papoknak.
Azoknak a papoknak akik az egyhaz tagjai voltak es az egesz europai vilagot szinte uraltak a nezeteikkel.
Az angol leveltarakban is oriznek errol feljegyzeseket, marmint a fold lapossagarol, sot nem egy terkepen Jeruzsalemet hittek a fold kozeppontjanak. LOL
Szoval azert ez az allitas, hogy senkinek nem tanitottak es nem hittek ebben, az egy eros csusztatas.
De megegyszer en nem azt irtam, hogy ki tanitotta, hanem olyan teves eszmekre utalt a mondanivalo, hogy elutasit mindent, es amit meg nem is ismer, arrol elore felallit egy tezist es kijelenti, hogy az biztosan ugy is van. -
#61
Azt, hogy balfasz módon érvelsz. Már, ha ezt annak lehet nevezni... -
ostoros #60 Nem érted a különbséget igaz?Lehet hogy a 20. században ezt tanította valamelyik idióta "egyház" de a középkorban nem tanította ezt senki. Legalábbis Európában nem. A XIV. századtól kezdve biztosan nem. A görögök szférikus Föld elképzelése végig jelen volt.
Az meg, hogy a tudatlan parasztok, akik nem részesültek oktatásban mit gondoltak a világról, irreleváns. Kolombusz sem indulhatott volna el, mert elhajtották volna az ötletével a francba. Csak hogy addigra már régen geocentrikusnak gondolták a világot, ahogy az Dante Isteni színjátékából is kitűnik. Ugyanis a Sátán ott a Föld középpontjában helyezkedett el. Egy lapos Földnek nincs középpontja.
Rowbotham meg... meh, aki a 19. Században is hitt ilyenekben, az reménytelen.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.01.31. 02:13:39 -
#59
Tehat ezekszerint akkor a tudomanyos ertekezesek ezzel kapcsolatban hamisak, mint peldaul Rowbotham angol feltalalo muvei vagy eppen a kozepkori terkepek? :)
Inkabb tunik felmenesnek a kesobbi tudosoktol, mint valami liberalis osszeeskuvesnek.
Annyira kozkeletu tevedes, hogy volt olyan egyhaz eszak-amerikaban, hogy ezt tanitottak meg a 20. szazad elejen is.
Mindenesetre, nem is erre akartam en kilyukadni, amikor megemlitettem, hanem az olyan elore felallitott tezisekrol, ami alapbol ellentmond valaminek es kizarja a lehetoseget masnak, ugy hogy a kozmoszrol felhalmozott tudasunk a csecsemokor mertekehez hasonlithato.
Ezert irtam elso valaszomkent is, a "vagy" lehetoseget arra, hogy nem tudhatjuk, hogy mas anyagok,kemiai elemek nem letezhetnek e, az univerzumban a foldon kivul. -
ostoros #58 Csak rámutattam egy közkeletű tévedésre. A középkorban ugyanis a művelt emberek nem hitték hogy a Föld lapos. Mindezt a középkor után jóval találták ki a liberálisok, hogy a konzervatívokat ezzel ekézzék, és magukat még haladóbbnak állítsák be.
Egyébként nem kötözködésnek szántam, én is úgy gondolom, hogy kell egy Mars bázis. Egyszer el kell kezdeni. -
#57
Es ezzel mit is szeretnel kifejezni? -
ostoros #56 A lapos Föld elméletét a felvilágosodás korában találták ki.
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth -
#55
Javaslom a lapos fold elmeletet, ahol olyan okos emberek, akik megokosabbnak gondoltak magukat, mint amilyen te vagy, sokkal tobb lehetetlenseget elutasitottak.
Kb semmit nem tud az emberiseg a vilagegyetemrol es te mit adj isten, kijelented, hogy nem letezhet mas anyag a foldon kivul. Ez eleg nevetsegesen hangzik es elutasitasa mas lehetosegeknek. Ja es javaslom a kemiai elemek megtekinteset 40eve es most es nezd meg hany uj anyagot fedeztek fel azota, csak a foldon.
Ez olyan mintha latatlanban azt allitana valaki, hogy csak a foldon letezhet elet, elutasitva mindent.Amig nincs bizonyitek arra, hogy letezhet masutt, addig felesleges kijelenteni, hogy mert vannak elmeletek a kozmosz kialakulasarol es az anyagok fellelhetosegerol, attol meg nem lehet ez mashogyan. -
Vol Jin #54 Ajánlanék egy kis kémia korrepetálást. Minden stabil elem megtalálható a Földön. Olyan tényleg nem található, amit részecskegyorsítóban állítanak elő, és egy nanosec az élettartama, de azt ugyanúgy nem fogsz bányászni sehol. Hiába képzeled azt, hogy na de biztos van olyan, amelyiket mégsem, mert az Univerzum nagy meg izé... de megnyugtatlak, hogy minden elem megvan itt a Földön, aminek a felezési ideje ezt lehetővé teszi. De az máshol sincs meg a szupernova robbanásokat leszámítva. -
#53
Zond:
Ja jogos, amit írsz, hogy általában valóban lépésről lépésre mentek. Csak egyrészt a pozitív eredmények mellett ott volt az Apollo-13 szitu, ami más megvilágításba helyezi a dolgokat. Hasonló esetben az Apollo-8-nak annyi lett volna, mert nem a Holdkomppal küldték. Másrészt az Apollo-8 küldetés pont hogy nem tervezett, hanem ad-hoc jelleggel került be a programba. Eredetileg a Holdkomp berepülése volt a cél, csak az nem készült el, így mivel jöttek a hírek a Zond-ról, gyorsan alternatív megoldásként a Hold körülre küldték. A Zond is egykabinos űrhajó volt, csak amíg az oroszok nem tudtak 2 sikeres problémamentes automatikus küldetést végrehajtani, addig nem küldtek embert sem. A Zond 68-ban, max másfél sikerrel büszkélkedhetett. Bár már a rádiózást is lepróbálták előre felvett üzenetekkel, úgy hogy az amcsik először el sem akarták hinni, hogy nem csinálták meg.
Az amcsik nem próbálták ki még az Apollót Hold körül, sem emberrel, sem automatikusan, nem mentek át a sugárzási övön, nem tesztelték valós, nagyobb igénybevétel mellett a rendszert, még is simán emberekkel elküldték.
1. Aha. Kösz hogy a Szojúz-1-et felhoztad, bár izé, ez szerintem pont erősíti és nem gyengíti az álláspontomat!!!
Vagy mi? Talán azt gondolták: ez a Komarov már úgy is bekrepált hagyjuk a xarba a biztonságot, ha a többiek esetleg meghalnak, hát így jártak.
Nem inkább fordítva? Ha már volt egy áldozat talán, akkor még inkább kevesebb kockázatot vállaltak?
2. Pontosítok, nem tekintették az űrt a továbbiakban háborús hadszintérnek, a gazdasági oldalát meg addig is lexarták. Nem akartak már felfegyverzett bázisokat, űrkolóniákat telepíteni a Holdra, Marsra (előtte voltak ilyen tervek, pl Projekt Horizon, Lunex, Zvezda).
A LEO/GEOS pályán keringő felderítő, kommunikációs, navigációs műholdak a földi hadszinteret és gazdasági tevékenységet támogatják, ennek részeként kezelendők. Én teljesen más dimenziókról beszélek. És ez nem sci-fi, mert akkoriban, 67-ig komolyan vették!
67-től érdemes megnézni a NASA költségvetését, egyáltalán nem úgy néz ki, mintha a következő nagy projekt, pl MArs utazás, Hold-bázis benne lenne.
![]()
Szal milyen tévedésekről van szó? Eddig még egyet sem láttam.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.01.30. 15:35:20 -
#52
Aztán azt se felejetsük el, hogy 68 karácsonyára, mire az amcsik eljutottak az Apollo-8-cal a Hold-hoz ezt az oroszok a Zond űrhajókkal párszor már lejátszották. Szal ha leszállni nem is tudtak, de egy Proton, ami 65-től volt rendszerben, azért elég volt ahhoz, hogy elmenjenek a Hold-ig meg vissza. A Zond-5 csont nélkül elment, a Zond-6 viszont kihermetizálódott, ami a leszállító rendszerbe is bekavart. Ezért Brezsnyev nem engedélyezte az emberes repülést, hiába álltak sorfalat az kozmonaúták az irodája elött. Az amcsik egy ilyen misszióban kipróbálatlan technikával simán odaküldték az embereiket karácsonyi Biblia-órát tartani. Az oroszok meg nem vállaltak egy nyilvánosan közvetített esetleges emberhalált.
A Zond tehát semmivel sem volt kipróbáltabb dolog. Az Apollo és Mercury között meg ott volt a sokak által Gemini program, aminek eredményeivel igencsak megtámogatták az Apollo-t. Szóval lehet, hogy az A8 idején maga a cucc új volt, de azért nagyon komoly számú emberes űrrepüléssel rakták össze és nem ugrik be arról, hogy lett volna bármiféle komoly gikszer addig.
Az Apollo program is baromira lépcsőzetes volt mindig csak egy kicsit mentek előre, de a tempó nagy volt. Anno pl. kérdeztem is, hogy mi gátolta meg volna azt, hogy letegyét a A-10-et a Holdra? Gyakorlatialg majdnem a végső megközelítésig elmentek...
Azt hogy miért nem tették több tényezőn is múlott.
1. Nem akartak olyan balhét, mint az Apollo-1 katasztrófája.
Ez nem kifogás, mert akkor már volt egy ilyen."balhé" Vlagyimir Komarov ugyebár...
És később is volt, a kihermetizálódásos eset...
2. Ua napon, amikor az Apollo-1-be az űrhajósok bennégtek gyakorlatilag végetért az űrverseny, az űrkorszak: a két nagyhatalom aláírta a világűregyezményt. A világűrt nem tekintették tudományos kutatáson kívül akár katonailag, akár gazdaságilag felhasználható területnek.
Ez sem igaz. Max. fegvereket nem telepítettek oda - sok értelme nem is lett volna, csak atomfegyvernek lett volna értelme, de az is több hátránnyal és veszéllyel járt, mint előnnyel - viszont a felderítő műholdak és a meteorológia holdak azok micsodák...? Aztán a GPS rendszer...? Nagyon is van katonai és gazdasági felhasználnás max nem úgy, ahogy előtte sokan sci-től begőzőlva elképzelték...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.30. 12:14:29 -
#51
A Mars-ra azért nem szoktunk embert küldeni, mert az a "vörös bolygó", és a vörösökkel szemben a gépesítés áll. -
#50
Köszi a beböfit!
És amúgy részletesen?
;) -
#49
Hát azért ebben elég sok tévedés van... -
#48
Az oroszok azért valamennyire csak beelőzték a 60-as évek elejére az amcsikat, nekik már volt egy viszonylag használható rakétájuk (R-7 változatai), az amcsik az Atlassal meg vért ízzadtak, meg orosz-rulettet játszottak, amikor Glenn-t felküldték vele. KB a Titan-II-vel jutottak el egy viszonylag üzembiztos rakétáig (amit a Gemininél használtak). Az, hogy rakétahiba miatt nem volt esemény emberes repülésnél nagyjából csak az Istenen múllott. Persze az oroszok is kísértették a szerencséjüket, amikor a Voszhódba 3 krapekot beraktak űrruha nélkül. De ez az egész mind csak só volt.
Aztán azt se felejetsük el, hogy 68 karácsonyára, mire az amcsik eljutottak az Apollo-8-cal a Hold-hoz ezt az oroszok a Zond űrhajókkal párszor már lejátszották. Szal ha leszállni nem is tudtak, de egy Proton, ami 65-től volt rendszerben, azért elég volt ahhoz, hogy elmenjenek a Hold-ig meg vissza. A Zond-5 csont nélkül elment, a Zond-6 viszont kihermetizálódott, ami a leszállító rendszerbe is bekavart. Ezért Brezsnyev nem engedélyezte az emberes repülést, hiába álltak sorfalat az kozmonaúták az irodája elött. Az amcsik egy ilyen misszióban kipróbálatlan technikával simán odaküldték az embereiket karácsonyi Biblia-órát tartani. Az oroszok meg nem vállaltak egy nyilvánosan közvetített esetleges emberhalált.
Azt hogy miért nem tették több tényezőn is múlott.
1. Nem akartak olyan balhét, mint az Apollo-1 katasztrófája.
2. Ua napon, amikor az Apollo-1-be az űrhajósok bennégtek gyakorlatilag végetért az űrverseny, az űrkorszak: a két nagyhatalom aláírta a világűregyezményt. A világűrt nem tekintették tudományos kutatáson kívül akár katonailag, akár gazdaságilag felhasználható területnek.
3. Az egész majomcirkusz, ami a űrverseny néven ment be a köztudatba elérte a célját. Az 50-es évek végén az oroszoknak még nem volt jelentős startégiai atomütőerejük. Sem robbanófejük, sem annak célbajuttatására alkalmas eszközük, repülő, rakéta nem állt rendelkezésre. Viszont 57-ben a Szptnyikkal elkezdtek egy médiasót, amiben azt bizonygatták, hogy de igen. Aztán kb 67-ig a valós atomütőerő alapját meg is teremtették, bár a paritást úgy a 70-es évek közepére érték el az amerikaiakkal. Azonban ha a 60-as évek elején az amcsik úgygondolják, gyak kockázat nélkül szarrá atomozhatták volna az oroszokat. Na erre volt az egész, hogy ez eszükbe se jusson.
67-től mind az amcsik, mind az orszok elkezdték jelentősen csökkenteni az űrhajózásra fordított forrásokat, számolták fel a katonai/civil űrprojekteket, Blue-gemini, MOL, Dyna-Soar, orosz Hold-program. Az oroszok tudták, hogy valójában miért akartak valamit felmutatni az űrhajózással, ezt a célt el is érték. Az amcsik mint pitbulkutya az óvatlanul mozgó óvodásra ráraboltak, egy céljuk volt csak: az oroszok leelőzése. Amikor a Hold-program lezárult és az oroszok meg csak vonogatták a vállukat, hogy miért nem mennek a Marsra/Vénuszra, akkor a NASA is légüres térbe került és nem tudta megfogalmazni a politikusok felé, hogy miért is kéne ezt, vagy bármit is csinálni!? -
#47
Jelenleg, amire iparilag szükség van itt van. Pont. Miért? Merre azért működik az ipar...
Az esetleges egyik fúziós erőmű típushoz meg a Holdon van He izotóp, de egyelőre az nem kell. -
#46
Vagy nem -
Vol Jin #45 Minden anyag (elem) megtalálható a Földön. -
#44
A 160000 tonna az a jelenlegi mar kitermelt es felhalmozott keszlet. (persze ezt pontosan nem, csak nagyjabol behatarolt mennyisegkent mertek fel) Amit lehet ujrahasznositanak, tehat nem hasznalodik el az osszes iparban felhasznalt mennyiseg.Valamint nem feltetlenul ezeknek az anyagoknak kell lenniuk egy planetan, hogy megmozgassa az ipari monstrumokat. Uj anyagok is elokerulhetnek, a feltetelevel eljatszva, bizotsan nagyobb erdeklodest mutatna egybol valaki es sokkal nagyobb toket fektetne bele ezekbe az utazasokba, vagy a felszini kitermelesbe.
Teszem azt, peldaul egy szobahomersekleten eloallithato szupravezeto alapanyaga, amibol kis mennyiseg is eleg, nagy gyartasi volumenhez. -
Vol Jin #43 "azert a jelenlegu 165000 tonna arany nem keves."
Olyan 220 ezer tonnát termelt ki eddig az emberiség a teljes történelme során. Nem hiszem, hogy lenne még belőle 160 ezer tonna. Most úgy évi 2500-3000 tonna lehet a termelés, és ennek a nagy része ipari felhasználásra kerül. Tehát ma évente a teljes történelem 1-1,5%-nyi termelését bányásszuk ki, de nem raktárakba kerül a nagy része értékként, hanem elhasználódik chipbe, érintkezőkbe, akármibe. -
Vol Jin #42 "Azert arra kivancsi lennek, mi leenne akkor, ha a kozelunkben levo planetakon garmadaban allna az arany,dragako stb.
Fogadom mindjart fontos lenne masnak is a koloniak ill banyaszkoloniak letrehozasa."
Drágábban tudnád az aranyat elhozni a Marsról, mint amennyibe kerül.
100 milliárd dolláros befektetéssel 1-2 milliárd dollárnál nagyobb értéket nem tudnál visszahozni. -
Banderas1990 #41 Én már régen beletörődtem abba, hogy az elkövetkező 100 éveben, nem lesz olyan mértékű emberes űrküldetés (ezalatt értsd állandó bázis, akár a legközelebbi bolygón), mint amilyet akár még a 70-es években is egyesek vizionáltak. -
#40
És még gravitáció sincs, ahogy a berendezések hűtése is mission impossible, mert a vákum egy köcsög közeg...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.29. 11:07:26 -
Mat666 #39 Teljesen igazad van még azt hozzá raknám hogy az Antartiszon se tudnak bányászni mert barátságtalan nehéz terep na most egy másik égitesten ahol kimondhatatlanul nehezebb a terep.
Csak példaként távolság , légkör hiánya, hőmérséklet, költségek, stb.. még lehetne ragozni
de felesleges ez a bányászat más égi teste scfi semmi több.
