Saját Mars-kolóniát akar Elon Musk 

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#68
Linkelhetek neked bármilyen forrást, egyet sem vagy hajlandó elolvasni igaz? Végül is mit várjak olyantól aki ismeretlen elemekben hisz?

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#67
Jaah mert az egyetemeket a kozepkorban alapitottak, akkor nem voltak prud nezetek? Vagy azert, mert az okorban nem igy hivtak az iskolakat ? Reg hallottam ekkora ostobasagot embertol. Halkan megjegyzem neked maganiskolakat uzemeltettek, ugyanugy ahogy qaz elso egyetem a bolognai is maganiskola volt. Tudod a gorogoktol szarmazik a gimnazium szo is.
Az is tetszik kifejezetten, hogy levezetni kb 200 evbol egy tobb mint ezereves korszakot, nem e csusztatas. Ugyanolyan hogy nem hit senki a lapos fold teoriaban, amikor meg felsorolnak tudosokat vagy neveket, az nem szamit. 😊
Biztos mondjuk a 8. szazad nem tartozott a kozepkorhoz.
Az is mekkora csuszatas, hogy kozepkor utani, felvilagosodasban elo egyhazi tudosokat a kora kozepkori egyhazi szemlelettel osszemos valaki.
Gondolom azt is nehez felfogni, hogy mit jelent az "egyetemeiken a kezdetekkor" Talan szivhatnal magadba egy kis tudast ezek kialakulasarol, a skolasztika es hit osszefuggeserol, ahol a hitet az egyhaz nem adhatta fel es emiatti dogmai miatt, hogy utasitott el dolgokat.
Hogyan alakultak at az egyetemek es polgariasodtak el, hiszen az egyhazi ill kaptalani iskolakbol alakultak ki. Aquinoi Szent Tamasig mennyire begyoposodottek voltak a vilagi es tudomanyos kerdesekben. Addig pedig a bolognai egyetemtol eltelt tobb mint 150 ev.
Es itt mar a 13. szazadban jarunk 800 evvel a kozepkor kezdete utan.

Az is micsoda mese, hogy okorban nem jeleztek a hold es napfogyatkozasokat, csak nekd, babiloniaiak mar reg jegyeztek oket, sot csoportositottak a csillagkepeket olyan szemmel lathato bolygokat, mint a mars,venusz,jupiter etc es ezeket tobb szaz even keresztul dokumentaltak is. Akar csak a kinaiak majdnem ezer evvel krisztus elott
Tudod ilyenek a kinai csillagkepek az okorbol.



Es akkor most jutottunk el egy idezethez, hogy mikortol is kezdett a vallas felfogasa megvaltozni.

"III/2. Európai csillagászat a kora középkorban

A középkori Európában a keresztény vallás és hit szerepe megerősödött, egyúttal jelentős mértékben meghatározta a kor embereinek világnézetét. Bizonyos szempontból ez hátráltatta a tudomány fejlődését, mivel az Egyház sok esetben dogmatikus kinyilatkoztatásokat fogadott csak el a világ felépítése és keletkezése kapcsán, a változásokat pedig elutasította (néhány esetben üldözte is). Ez a szemlélet jól illeszkedett az Arisztotelész által leírt világképhez, mely szerint az égi szféra tökéletes, örök és változatlan. Ezt és a geocentrikus világnézetet keresztény filozófusok, teológusok (elsősorban Aquinói Szent Tamás, 1225–1274) a bibliai teremtéstörténet tudományos igazolásaként értelmezték, és a korabeli társadalom hivatalos világnézetévé formálták."

#66
Ez sem igaz. Az egyetemeket mikor is alapították? Jah, hogy a középkorban. Előtte ilyesmi nem volt. Az ókori tudást pedig az egyház mentette át a szétesett görög és római kultúrából, néhol arab közvetítéssel. Az első igazi csillagászati naptárakat ahol előre jelezték a nap és Hold fogyatkozásokat, na vajon kik csinálták? Nem az ókoriak. Ez egy jól felépített, ma már több száz éves vallásellenes propaganda, amit mondasz.
A középkorban nem az egyház képviselte a sötétséget, hanem az egyház képviselte a fényt. Az hordozta a tudást a tudatlansággal szemben.
http://mult-kor.hu/20080626_tiz_ok_amiert_a_sotet_kozepkor_nem_is_volt_annyira_sotet
http://www.cracked.com/article_20615_5-ridiculous-myths-you-probably-believe-about-dark-ages.html
http://www.ng.hu/Civilizacio/2009/07/Megsem_volt_olyan_sotet_a_kozepkor
http://www.urbanlegends.hu/2013/12/a-lapos-fold-legendaja/
http://bezzeganya.reblog.hu/a-sotet-kozepkor-nem-is-volt-olyan-sotet-
http://jobbikit.hu/vilagunk/tortenelem/sotet-kozepkor-meseje

Itt meg egy idézet:
"Edme Mariotte (gázok térfogata), Amedeo Avogadro (molekulasúly), Michel Chevreul (zsírsavak) Laurent Cassegrain (távcső), Egnatio Danti (asztrolábium), Hell Miksa (földrajzi szélességmérés), Jean Baptiste Biot (meteoritok), Angelo Secchi (színképelemzés), Nicolas Steno (a geológia atyja), Georgius Agricola (ásványtan), Jose María Algue (meteorológia), Georges Lemaitre (táguló világegyetem) Robert Grosseteste (ősrobbanás-elmélet a 12. században!), Ruder Boskovic (atomelmélet 18. század!), Nicholas Malebranche (színelmélet), Nicholas Cusa (a tér görbülete 15. század!), Roger Bacon (fény hullámelmélete, mikroszkóp elv), Freiburgi János (fénytörés), Francesco Grimaldi (fény elhajlás), Andrew Gordon (elektrosztatikus motor), Nicholas Callan (indukciós tekercs), Jedlik Ányos (dinamó, elektromotor, szikvíz), Giovanni di Casali (gyorsuló testek fizikája), Albertus Saxonia (impetuselmélet), Marin Mersenne (akusztika) Jean Hautefeuille (belső égésű motor), Michael Heller (szingularitás), Thomas Bradwardine (irracionális számok), Marin Mersenne (primszámok, permutáció, kombináció), Bonaventura Cavalieri (geometria), Jacques de Billy (számelmélet), Bernhard Bolzano (matematikai analízis), Paul Guldin (Guldin tétel), John Casey (kör geometriája), Jean Roquetaillade (alkohol lepárlás), Pierre Duhem (termodinamika), Jean-Antoine Nollet (ozmózis), Pierre Gassendi (atomelmélet) Jean Carnoy (sejtosztódás), Lazzaro Spallanzani (ősnemzés), Armand David (zoológia), Johann Dzierzon (méhkaptár), Gimesi Nándor István (mikrobiális taxonómia), Carlos Chagas Filho (neurológia), Louis Pasteur (mikrobiológia), Friedrich Schönborn (kórbonctan), René Laennec (sztetoszkóp), Celestine Opitz (mesterséges altatás), Vincent Priessnitz (hidroterápia) Andreas Vesalius (anatómia), Honoré Fabri (vérkeringés), Marcello Malpighi (mikroszkópikus bonctan), Aquinói Szent Tamás (filozófia), William of Ockham (filozófia), Néri Szent Fülöp (oktatás), Pázmány Péter (nyelvészet), Luca Pacioli (kettős könyvelés), Berthold Schwarz (puskapor), Athanasius Kircher (megafon, vetítőgép 17. század!), Francesco Lana de Terzi (léghajózás) - a Depositum névsoraiból válogatva.

És még több száz oldalon keresztül folytathatnánk a "sötét egyház" tudósainak névsorát."

Ezzel én a vitát lezárom. Azt írsz amit akarsz, nem fogok rá reagálni.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#65
Azt csinaltak mar korabban is, csakhogy a gorogok,arabok,kinaiak stb joval felvilagosultabbak voltak, mint a kozepkori ember illetve a rajuk telepedo egyhaz. Gorogok mar boncoltak, a csillagaszatot komolyabban muveltek mint a kozepkorban akar az 1400as evekig az europaiak.Mikozben az egyhaz tanitasai szerint egy csomo ilyen dolog tiltott volt es az egyetemeiken a kezdetekkor ezt a tudast adtak at, szigoru dogmak szerint. Ahol hierarchiakra epult minden.
Tehat az okorban eszmeileg tobb teren elotte jartak a "sotet" kozepkornak, egeszen a reneszanszig, ahol ujra kezdtek visszanyulni a regi okori tudashoz.

#64

Elnézést, de ez lóf*sz. 1246 körül már ilyeneket is csináltak.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.01.31. 14:37:27

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#63
Marmint ezek a te erveid es magyarazatod ? Most nevessek rajtad, vagy jo lesz kicsit kesobb ?

Jakuza1
#62
"de a középkorban nem tanította ezt senki" csak az egesz ortodox egyhaz , annyira nem tanitotta senki. 😊 Ezenkivul kereszteny egyetemekben tanitottak ugyanezt.



Ez a kep a Topografia cimu kozepkori oktatokonyvbol konyvbol szarmazik, amiben taglaljak a fold lapossagat es tanitjak a papoknak.
Azoknak a papoknak akik az egyhaz tagjai voltak es az egesz europai vilagot szinte uraltak a nezeteikkel.
Az angol leveltarakban is oriznek errol feljegyzeseket, marmint a fold lapossagarol, sot nem egy terkepen Jeruzsalemet hittek a fold kozeppontjanak. LOL
Szoval azert ez az allitas, hogy senkinek nem tanitottak es nem hittek ebben, az egy eros csusztatas.

De megegyszer en nem azt irtam, hogy ki tanitotta, hanem olyan teves eszmekre utalt a mondanivalo, hogy elutasit mindent, es amit meg nem is ismer, arrol elore felallit egy tezist es kijelenti, hogy az biztosan ugy is van.

Molnibalage
#61
Azt, hogy balfasz módon érvelsz. Már, ha ezt annak lehet nevezni...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#60
Nem érted a különbséget igaz?Lehet hogy a 20. században ezt tanította valamelyik idióta "egyház" de a középkorban nem tanította ezt senki. Legalábbis Európában nem. A XIV. századtól kezdve biztosan nem. A görögök szférikus Föld elképzelése végig jelen volt.
Az meg, hogy a tudatlan parasztok, akik nem részesültek oktatásban mit gondoltak a világról, irreleváns. Kolombusz sem indulhatott volna el, mert elhajtották volna az ötletével a francba. Csak hogy addigra már régen geocentrikusnak gondolták a világot, ahogy az Dante Isteni színjátékából is kitűnik. Ugyanis a Sátán ott a Föld középpontjában helyezkedett el. Egy lapos Földnek nincs középpontja.
Rowbotham meg... meh, aki a 19. Században is hitt ilyenekben, az reménytelen.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.01.31. 02:13:39

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#59
Tehat ezekszerint akkor a tudomanyos ertekezesek ezzel kapcsolatban hamisak, mint peldaul Rowbotham angol feltalalo muvei vagy eppen a kozepkori terkepek? 😊
Inkabb tunik felmenesnek a kesobbi tudosoktol, mint valami liberalis osszeeskuvesnek.
Annyira kozkeletu tevedes, hogy volt olyan egyhaz eszak-amerikaban, hogy ezt tanitottak meg a 20. szazad elejen is.
Mindenesetre, nem is erre akartam en kilyukadni, amikor megemlitettem, hanem az olyan elore felallitott tezisekrol, ami alapbol ellentmond valaminek es kizarja a lehetoseget masnak, ugy hogy a kozmoszrol felhalmozott tudasunk a csecsemokor mertekehez hasonlithato.
Ezert irtam elso valaszomkent is, a "vagy" lehetoseget arra, hogy nem tudhatjuk, hogy mas anyagok,kemiai elemek nem letezhetnek e, az univerzumban a foldon kivul.

#58
Csak rámutattam egy közkeletű tévedésre. A középkorban ugyanis a művelt emberek nem hitték hogy a Föld lapos. Mindezt a középkor után jóval találták ki a liberálisok, hogy a konzervatívokat ezzel ekézzék, és magukat még haladóbbnak állítsák be.

Egyébként nem kötözködésnek szántam, én is úgy gondolom, hogy kell egy Mars bázis. Egyszer el kell kezdeni.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#57
Es ezzel mit is szeretnel kifejezni?

#56
A lapos Föld elméletét a felvilágosodás korában találták ki.
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Jakuza1
#55
Javaslom a lapos fold elmeletet, ahol olyan okos emberek, akik megokosabbnak gondoltak magukat, mint amilyen te vagy, sokkal tobb lehetetlenseget elutasitottak.
Kb semmit nem tud az emberiseg a vilagegyetemrol es te mit adj isten, kijelented, hogy nem letezhet mas anyag a foldon kivul. Ez eleg nevetsegesen hangzik es elutasitasa mas lehetosegeknek. Ja es javaslom a kemiai elemek megtekinteset 40eve es most es nezd meg hany uj anyagot fedeztek fel azota, csak a foldon.
Ez olyan mintha latatlanban azt allitana valaki, hogy csak a foldon letezhet elet, elutasitva mindent.Amig nincs bizonyitek arra, hogy letezhet masutt, addig felesleges kijelenteni, hogy mert vannak elmeletek a kozmosz kialakulasarol es az anyagok fellelhetosegerol, attol meg nem lehet ez mashogyan.

#54
Ajánlanék egy kis kémia korrepetálást. Minden stabil elem megtalálható a Földön. Olyan tényleg nem található, amit részecskegyorsítóban állítanak elő, és egy nanosec az élettartama, de azt ugyanúgy nem fogsz bányászni sehol. Hiába képzeled azt, hogy na de biztos van olyan, amelyiket mégsem, mert az Univerzum nagy meg izé... de megnyugtatlak, hogy minden elem megvan itt a Földön, aminek a felezési ideje ezt lehetővé teszi. De az máshol sincs meg a szupernova robbanásokat leszámítva.
NEXUS6
#53
Zond:
Ja jogos, amit írsz, hogy általában valóban lépésről lépésre mentek. Csak egyrészt a pozitív eredmények mellett ott volt az Apollo-13 szitu, ami más megvilágításba helyezi a dolgokat. Hasonló esetben az Apollo-8-nak annyi lett volna, mert nem a Holdkomppal küldték. Másrészt az Apollo-8 küldetés pont hogy nem tervezett, hanem ad-hoc jelleggel került be a programba. Eredetileg a Holdkomp berepülése volt a cél, csak az nem készült el, így mivel jöttek a hírek a Zond-ról, gyorsan alternatív megoldásként a Hold körülre küldték. A Zond is egykabinos űrhajó volt, csak amíg az oroszok nem tudtak 2 sikeres problémamentes automatikus küldetést végrehajtani, addig nem küldtek embert sem. A Zond 68-ban, max másfél sikerrel büszkélkedhetett. Bár már a rádiózást is lepróbálták előre felvett üzenetekkel, úgy hogy az amcsik először el sem akarták hinni, hogy nem csinálták meg.
Az amcsik nem próbálták ki még az Apollót Hold körül, sem emberrel, sem automatikusan, nem mentek át a sugárzási övön, nem tesztelték valós, nagyobb igénybevétel mellett a rendszert, még is simán emberekkel elküldték.

1. Aha. Kösz hogy a Szojúz-1-et felhoztad, bár izé, ez szerintem pont erősíti és nem gyengíti az álláspontomat!!!
Vagy mi? Talán azt gondolták: ez a Komarov már úgy is bekrepált hagyjuk a xarba a biztonságot, ha a többiek esetleg meghalnak, hát így jártak.
Nem inkább fordítva? Ha már volt egy áldozat talán, akkor még inkább kevesebb kockázatot vállaltak?

2. Pontosítok, nem tekintették az űrt a továbbiakban háborús hadszintérnek, a gazdasági oldalát meg addig is lexarták. Nem akartak már felfegyverzett bázisokat, űrkolóniákat telepíteni a Holdra, Marsra (előtte voltak ilyen tervek, pl Projekt Horizon, Lunex, Zvezda).
A LEO/GEOS pályán keringő felderítő, kommunikációs, navigációs műholdak a földi hadszinteret és gazdasági tevékenységet támogatják, ennek részeként kezelendők. Én teljesen más dimenziókról beszélek. És ez nem sci-fi, mert akkoriban, 67-ig komolyan vették!
67-től érdemes megnézni a NASA költségvetését, egyáltalán nem úgy néz ki, mintha a következő nagy projekt, pl MArs utazás, Hold-bázis benne lenne.


Szal milyen tévedésekről van szó? Eddig még egyet sem láttam. <#awink>
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.01.30. 15:35:20

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Molnibalage
#52
Aztán azt se felejetsük el, hogy 68 karácsonyára, mire az amcsik eljutottak az Apollo-8-cal a Hold-hoz ezt az oroszok a Zond űrhajókkal párszor már lejátszották. Szal ha leszállni nem is tudtak, de egy Proton, ami 65-től volt rendszerben, azért elég volt ahhoz, hogy elmenjenek a Hold-ig meg vissza. A Zond-5 csont nélkül elment, a Zond-6 viszont kihermetizálódott, ami a leszállító rendszerbe is bekavart. Ezért Brezsnyev nem engedélyezte az emberes repülést, hiába álltak sorfalat az kozmonaúták az irodája elött. Az amcsik egy ilyen misszióban kipróbálatlan technikával simán odaküldték az embereiket karácsonyi Biblia-órát tartani. Az oroszok meg nem vállaltak egy nyilvánosan közvetített esetleges emberhalált.

A Zond tehát semmivel sem volt kipróbáltabb dolog. Az Apollo és Mercury között meg ott volt a sokak által Gemini program, aminek eredményeivel igencsak megtámogatták az Apollo-t. Szóval lehet, hogy az A8 idején maga a cucc új volt, de azért nagyon komoly számú emberes űrrepüléssel rakták össze és nem ugrik be arról, hogy lett volna bármiféle komoly gikszer addig.

Az Apollo program is baromira lépcsőzetes volt mindig csak egy kicsit mentek előre, de a tempó nagy volt. Anno pl. kérdeztem is, hogy mi gátolta meg volna azt, hogy letegyét a A-10-et a Holdra? Gyakorlatialg majdnem a végső megközelítésig elmentek...


Azt hogy miért nem tették több tényezőn is múlott.
1. Nem akartak olyan balhét, mint az Apollo-1 katasztrófája.


Ez nem kifogás, mert akkor már volt egy ilyen."balhé" Vlagyimir Komarov ugyebár...
És később is volt, a kihermetizálódásos eset...


2. Ua napon, amikor az Apollo-1-be az űrhajósok bennégtek gyakorlatilag végetért az űrverseny, az űrkorszak: a két nagyhatalom aláírta a világűregyezményt. A világűrt nem tekintették tudományos kutatáson kívül akár katonailag, akár gazdaságilag felhasználható területnek.

Ez sem igaz. Max. fegvereket nem telepítettek oda - sok értelme nem is lett volna, csak atomfegyvernek lett volna értelme, de az is több hátránnyal és veszéllyel járt, mint előnnyel - viszont a felderítő műholdak és a meteorológia holdak azok micsodák...? Aztán a GPS rendszer...? Nagyon is van katonai és gazdasági felhasználnás max nem úgy, ahogy előtte sokan sci-től begőzőlva elképzelték...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.30. 12:14:29

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

valamit
#51
A Mars-ra azért nem szoktunk embert küldeni, mert az a "vörös bolygó", és a vörösökkel szemben a gépesítés áll.

http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f

NEXUS6
#50
Köszi a beböfit!
És amúgy részletesen?
😉

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Molnibalage
#49
Hát azért ebben elég sok tévedés van...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

NEXUS6
#48
Az oroszok azért valamennyire csak beelőzték a 60-as évek elejére az amcsikat, nekik már volt egy viszonylag használható rakétájuk (R-7 változatai), az amcsik az Atlassal meg vért ízzadtak, meg orosz-rulettet játszottak, amikor Glenn-t felküldték vele. KB a Titan-II-vel jutottak el egy viszonylag üzembiztos rakétáig (amit a Gemininél használtak). Az, hogy rakétahiba miatt nem volt esemény emberes repülésnél nagyjából csak az Istenen múllott. Persze az oroszok is kísértették a szerencséjüket, amikor a Voszhódba 3 krapekot beraktak űrruha nélkül. De ez az egész mind csak só volt.
Aztán azt se felejetsük el, hogy 68 karácsonyára, mire az amcsik eljutottak az Apollo-8-cal a Hold-hoz ezt az oroszok a Zond űrhajókkal párszor már lejátszották. Szal ha leszállni nem is tudtak, de egy Proton, ami 65-től volt rendszerben, azért elég volt ahhoz, hogy elmenjenek a Hold-ig meg vissza. A Zond-5 csont nélkül elment, a Zond-6 viszont kihermetizálódott, ami a leszállító rendszerbe is bekavart. Ezért Brezsnyev nem engedélyezte az emberes repülést, hiába álltak sorfalat az kozmonaúták az irodája elött. Az amcsik egy ilyen misszióban kipróbálatlan technikával simán odaküldték az embereiket karácsonyi Biblia-órát tartani. Az oroszok meg nem vállaltak egy nyilvánosan közvetített esetleges emberhalált.
Azt hogy miért nem tették több tényezőn is múlott.
1. Nem akartak olyan balhét, mint az Apollo-1 katasztrófája.
2. Ua napon, amikor az Apollo-1-be az űrhajósok bennégtek gyakorlatilag végetért az űrverseny, az űrkorszak: a két nagyhatalom aláírta a világűregyezményt. A világűrt nem tekintették tudományos kutatáson kívül akár katonailag, akár gazdaságilag felhasználható területnek.
3. Az egész majomcirkusz, ami a űrverseny néven ment be a köztudatba elérte a célját. Az 50-es évek végén az oroszoknak még nem volt jelentős startégiai atomütőerejük. Sem robbanófejük, sem annak célbajuttatására alkalmas eszközük, repülő, rakéta nem állt rendelkezésre. Viszont 57-ben a Szptnyikkal elkezdtek egy médiasót, amiben azt bizonygatták, hogy de igen. Aztán kb 67-ig a valós atomütőerő alapját meg is teremtették, bár a paritást úgy a 70-es évek közepére érték el az amerikaiakkal. Azonban ha a 60-as évek elején az amcsik úgygondolják, gyak kockázat nélkül szarrá atomozhatták volna az oroszokat. Na erre volt az egész, hogy ez eszükbe se jusson.

67-től mind az amcsik, mind az orszok elkezdték jelentősen csökkenteni az űrhajózásra fordított forrásokat, számolták fel a katonai/civil űrprojekteket, Blue-gemini, MOL, Dyna-Soar, orosz Hold-program. Az oroszok tudták, hogy valójában miért akartak valamit felmutatni az űrhajózással, ezt a célt el is érték. Az amcsik mint pitbulkutya az óvatlanul mozgó óvodásra ráraboltak, egy céljuk volt csak: az oroszok leelőzése. Amikor a Hold-program lezárult és az oroszok meg csak vonogatták a vállukat, hogy miért nem mennek a Marsra/Vénuszra, akkor a NASA is légüres térbe került és nem tudta megfogalmazni a politikusok felé, hogy miért is kéne ezt, vagy bármit is csinálni!?

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Molnibalage
#47
Jelenleg, amire iparilag szükség van itt van. Pont. Miért? Merre azért működik az ipar...

Az esetleges egyik fúziós erőmű típushoz meg a Holdon van He izotóp, de egyelőre az nem kell.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Jakuza1
#46
Vagy nem

#45
Minden anyag (elem) megtalálható a Földön.
Jakuza1
#44
A 160000 tonna az a jelenlegi mar kitermelt es felhalmozott keszlet. (persze ezt pontosan nem, csak nagyjabol behatarolt mennyisegkent mertek fel) Amit lehet ujrahasznositanak, tehat nem hasznalodik el az osszes iparban felhasznalt mennyiseg.Valamint nem feltetlenul ezeknek az anyagoknak kell lenniuk egy planetan, hogy megmozgassa az ipari monstrumokat. Uj anyagok is elokerulhetnek, a feltetelevel eljatszva, bizotsan nagyobb erdeklodest mutatna egybol valaki es sokkal nagyobb toket fektetne bele ezekbe az utazasokba, vagy a felszini kitermelesbe.
Teszem azt, peldaul egy szobahomersekleten eloallithato szupravezeto alapanyaga, amibol kis mennyiseg is eleg, nagy gyartasi volumenhez.

#43
"azert a jelenlegu 165000 tonna arany nem keves."

Olyan 220 ezer tonnát termelt ki eddig az emberiség a teljes történelme során. Nem hiszem, hogy lenne még belőle 160 ezer tonna. Most úgy évi 2500-3000 tonna lehet a termelés, és ennek a nagy része ipari felhasználásra kerül. Tehát ma évente a teljes történelem 1-1,5%-nyi termelését bányásszuk ki, de nem raktárakba kerül a nagy része értékként, hanem elhasználódik chipbe, érintkezőkbe, akármibe.
#42
"Azert arra kivancsi lennek, mi leenne akkor, ha a kozelunkben levo planetakon garmadaban allna az arany,dragako stb.
Fogadom mindjart fontos lenne masnak is a koloniak ill banyaszkoloniak letrehozasa."

Drágábban tudnád az aranyat elhozni a Marsról, mint amennyibe kerül.
100 milliárd dolláros befektetéssel 1-2 milliárd dollárnál nagyobb értéket nem tudnál visszahozni.
#41
Én már régen beletörődtem abba, hogy az elkövetkező 100 éveben, nem lesz olyan mértékű emberes űrküldetés (ezalatt értsd állandó bázis, akár a legközelebbi bolygón), mint amilyet akár még a 70-es években is egyesek vizionáltak.
Molnibalage
#40
És még gravitáció sincs, ahogy a berendezések hűtése is mission impossible, mert a vákum egy köcsög közeg...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.29. 11:07:26

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#39
Teljesen igazad van még azt hozzá raknám hogy az Antartiszon se tudnak bányászni mert barátságtalan nehéz terep na most egy másik égitesten ahol kimondhatatlanul nehezebb a terep.
Csak példaként távolság , légkör hiánya, hőmérséklet, költségek, stb.. még lehetne ragozni
de felesleges ez a bányászat más égi teste scfi semmi több.
Molnibalage
#38
Semmi. Olyan elképzelhetetlenül drága az űrutazás, hogy ha két nagyságrenddel olcsóbb lenne csak LEO pályára felmenni, akkor sem érné meg. Jelenleg 10-20k USD /kg valamit felvinni oda úgy, hogy nem kell lehozni, tehát nincs plusz tömeg, amit ezért fel kell vinni. És ez csak LEO pálya... Az Apollo porgram 1961-es dollár árfolyamon volt kb. 24 milliárd dollár és némi tudományos eredmény mellett hazahoztak kb. 400 kg holdkőzetet. Ez ma cirka 200 mrd USD. A ipari minőség gyémánt lenne és csak le kellene hajolni és felszedni őket, akkor sem érné meg még a Holdra sem elmenni...

Az űrbányászat egy humbug. Hol van egyáltalán olyan gép, amiben van annyi kraft, hogy képes bányászni...? Nézd meg, hogy az ISS napelemtáblái milyen szánalmasen kevés elektromosságot termelnek méretükhöz képest. A bányászathoz meg bizony kell a kraft...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.29. 09:54:20

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Tinman
#37
Nem mernék rá fogadni. Olyan költséggel jár egy elméleti Marson levő bányászkolónia létrehozása, amelyre nem telik egyetlen állam költségvetéséből sem, Musk is rémesen kevés lenne hozzá. Ráadásul a visszaszállítás sincs ingyen.

Amibe a pénz ölnék a helyébe az a hajtómű technológia fejlesztése, mert a jelenlegi kevés lesz... nagyon kevés.
Utoljára szerkesztette: Tinman, 2015.01.29. 08:32:11

Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.

Jakuza1
#36

azert a jelenlegu 165000 tonna arany nem keves. Tehat azert ne vedd keszpenznek, ha talalnanak par szazezer tonnat es idetudnak szallitani, akkor olyan nagyon csokkenne az erteke. Foleg hogy meg van kb 50000 kitermelheto ertek es az osszes felhasznalt aranyat nem lehet teljesen ujrahasznositani, igy az ipari felhasznalasa miatt fokozatosan csokkenni fog a tartalek

#35
Hát... Ezek az anyagok nem azért értékesek, mert mágikus érték-atomok vannak bennük, hanem azért, mert ritkák, és emiatt az emberek értékesnek tartják őket. Ha valaki évente idehozna egy teherhajónyit, tizedére esne az áruk.
#34
Miért veszed magadra Vol JIN?

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#33
..."posterboy" effektus ... (kétezerrel...)
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2015.01.29. 00:40:39

Jakuza1
#32
Azert arra kivancsi lennek, mi leenne akkor, ha a kozelunkben levo planetakon garmadaban allna az arany,dragako stb.
Fogadom mindjart fontos lenne masnak is a koloniak ill banyaszkoloniak letrehozasa.

Tinman
#31
Sigh...

Aszongya' nem jártunk a Holdon több, mint NEGYVEN éve, ez meg a Marsi kolóniáról dumál. Nettó faszság.

Egyetértek a többiekkel: Apró lépésekkel kell elérni a célt és nem egy nagy ugrással, mert a nagy ugrás, ha balul sül el az visszavetheti az egész projektet évtizedekkel.

Ennek semmi köze ahhoz a marhasághoz, amit összehordtál a gáncsoskodó, kerékkötő emberekről. Ne keverd össze -a józanul- a fejlődés mellett állókat a barlanglakókkal... thx.

Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.

#30
", ti viszont mindig, mindenhol ott gáncsoskodtok, ott raktok keresztbe a felfedezőknek, ahol csak tudtok, és még fennhangon merészeltek ugatni! Az lenne az igazságos, ha az ellendrukkerek nem részesülnének soha, semmi újdonságból, és szépen visszatakarodnának a középkorba, ahol szabadon égethették azokat, akiknek nem tetszettek a nézetei, és szabadon beledögölhettek a pestisbe."


Te egy akkora pöcs vagy, hogy egy bálnacsordát is teherbe ejthetnél.

De összességében hülyének még nagyobb vagy.

A Mars kutatása azért állami privilégium, mert egy földrajzi felfedezésnek meg volt a maga haszna, illetve annak igérete, gyarmatosítás, kereskedelem, bányászat, mezőgazdasági hasznosítás, stb. A Mars kutatásának meg ilyen opciója nincs. Szimplán tudományos felfedezés, aminek pusztán költségvonzata van gazdaságilag.

Hogy te ezt fejben nem tudod összerakni, abból levezethető, hogy mérhetetlenül ostoba vagy, amit csak fokozni tudsz a bezzeg régen a Földre azt mondták, hogy lapos, meg a Wright-fívérek és hasonló szövegekkel. Még akkor is, ha te azt hiszed, hogy te vagy a világmindenség géniusza. Hidd el nekem, te egy ostoba alulművelt kis büdösgyökér vagy torz önismerettel.
#29
Persze, ez marketing. Viszont ha bejön (mert kap pénzt) akkor nem csinálja rosszul. Mármint tisztán üzleti alapon. Az más kérdés, hogy mennyit árt az ilyen kijelentésekkel, a valódi programoknak...

Molnibalage
#28
Ez is téves. Az F-35 teljes programköltsége alig haladja meg a 300 millárd dollár. De ez kurvára nem a fejlesztés, ebben benne van a gépek legyártása is. A világ legdrágább vadászgépfejlesztése mai árfolyamon az F-22-é volt 43 mrd USD körüli összeggel, de ez eltartott 10+ évig.

Musk csak álmozodik, semmi több.

Az, hogy az oroszok beelőztek az is csak egy mítosz. Nézd már meg az első űrszonda, első emeberes űrutazás és egyéb események időpontját. Az első emberes űrrepülés között volt 9 hónap difi, az nem a világ teteje. Ellenben mikor ment szovjet asztronauta a holdhoz is el? Ja, hogy egyszersem... Apollo 8? 1968 karácsonya. Ugye az Apollo 1 katasztrófája 1967 elején volt. A rakéta akkor már megvolt, nem azt kellett áttervezni a katasztrófa után... A '60-es évek közepén már a jenkik elléptek, mert már akkor megvoltak az Saturn V alapjai. Soha nem volt elképzelhetetlen szovjet előny. Az ICBM-ek terén is a nem folyékony hajtóanyagú Min. I is előbb volt, mint hasonló szovjet ICBM tudtommal.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#27
Azt a technológiát tudósok is megvizsgálták és azt a következtetést vonták le, hogy nem igazán lehet tovább lépni. Sokan nem emlékeznek, hogy a NASA meghirdetett 1990- ben egy napvitorlás versenyt a Holdra. Nem emlékszem rá, hogy bármilyen hatással lett volna az űrkutatásra. Arra sem, hogy bárki eljutott volna a Holdra.
#26
Azt a technológiát tudósok is megvizsgálták és azt a következtetést vonták le, hogy nem igazán lehet tovább lépni. Sokan nem emlékeznek, hogy a NASA meghirdetett 1990- ben egy napvitorlás versenyt a Holdra. Nem emlékszem rá, hogy bármilyen hatással lett volna az űrkutatásra. Arra sem, hogy bárki eljutott volna a Holdra.
#25
Nekem ez a cég volt szimpatikus: http://copsub.com/
Nem álmodnak akkorát, inkább a költséghatékonyságra hajtanak, ráadásul nonprofit szervezet. Szorítok nekik 😊
#24
Nem áll szándékomban csatlakozni a rózsaszín álmokat kergetők csapatához, de az a 60-70 milliárd dollár nem olyan nagy pénz, mint aminek tűnik. Új vadászgépek fejlesztésére az USA pl. 100 millárdos nagyságrendben költ. Az apple-nek meg akkora készpénz készlete van (amivel kb. nem csinál semmit), hogy lazán finanszírozhatna belőle egy Mars utazást.
Szvsz Musk csak annyit tesz, hogy számolgatás, taktikázás és szarakodás helyett belevág, aztán jut ameddig jut. Ha elér egy szintet, amitől az elképzelése már komolyan vehető, akkor a finanszírozást is meg tudja oldani. Musk felismerte, hogy az ilyen grandiózus tervek akadálya nem a technológia vagy a finanszírozás, hanem a társadalom érdeklődése. Anno az USA azért jutott el a Holdra, mert az oroszok úgy beelőzték őket az űrkutatás egyéb területein, hogy az amerikai nép bármilyen árat hajlandó volt bevállalni, hogy kiköszörülje az önérzetén esett csorbát. És pontosan azért dobták rögtön a sikeres Hold program után von Braun Mars terveit, mert már nem volt társadalmi igény a project mögött.
#23
"Hát igen, ez volt az eredeti kommunistaértelmiségi ürmeghodiccsa, amit endike szokott volt kritizálni 😊"

Tévedsz ha azt hiszed hogy csak a komcsi világban léteztek ílyen utópisztikus fantáziák amiről én írtam az kimondottan nyugati fantáziálás volt.
Molnibalage
#22
Mindig röhögök az ilyes rózsaszín ködös idealista marhákon... Attól, hogy a szofveres piacon és más netes cuccokból meggazdagodott és van már Dragon, attól még rohadtul nincs meg semmi, ami kellene egy marsutazáshoz, nemhogy kolóniához....

A műholdas biznice hol fog kitermelni 40-60 millárd USD profitot úgy, amit nem kell visszaforgatni...? Mert alsó hangon ennyibe kerülne ez az álom.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#21
Nem hiszem, hogy ami több ezer embernek ( NASA) nem sikerült, azt pár száz emberrel meg fogja oldani. Ne gyertek Kolombusszal, mert neki minden a rendelkezésére állt, de most semmi! Azon kívül, hogy beszennyezi a földet, mert teljesen fölöslegesen kémholdakat juttat fel az űrbe, milyen hasznos dolgot tesz ez az ember? A PENTAGON nem szokott meteorológiai műholdakat fellőni. Egy kilogramm tömegű test feljuttatása föld körüli pályára kb.: 2000 $ . Ha egy embert akarunk feljuttatni, annak szüksége van életfenntartó rendszerre, ami plusz holtsúly. Ez nagyon drága. A jelenlegi technológiával nem lehet megoldani a Mars - utazást, pedig ez a legolcsóbb.
#20
Nem hiszem, hogy ami több ezer embernek ( NASA) nem sikerült, azt pár száz emberrel meg fogja oldani. Ne gyertek Kolombusszal, mert neki minden a rendelkezésére állt, de most semmi! Azon kívül, hogy beszennyezi a földet, mert teljesen fölöslegesen kémholdakat juttat fel az űrbe, milyen hasznos dolgot tesz ez az ember? A PENTAGON nem szokott meteorológiai műholdakat fellőni. Egy kilogramm tömegű test feljuttatása föld körüli pályára kb.: 2000 $ . Ha egy embert akarunk feljuttatni, annak szüksége van életfenntartó rendszerre, ami plusz holtsúly. Ez nagyon drága. A jelenlegi technológiával nem lehet megoldani a Mars - utazást, pedig ez a legolcsóbb.
#19
"a 70-es évekből származtak ahol az emberek hold bázisokon mars kolóniákon élnek és riportokban komoly tudósok mérnökök stb.. tényleg azt hitték hogy a 2000-évek körül ez valóság "
Hát igen, ez volt az eredeti kommunistaértelmiségi ürmeghodiccsa, amit endike szokott volt kritizálni 😊