#13
Tökéletesen egyetértek ezekkel a kérdésekkel. Azzal, hogy nem egyből kell rohanni az első templomba.
Pl. ahogy írod, hogy az idő, bármi is annak fizikai, vagy biológiai magyarázata erősen szubjektív. Ha van egy bonyolult rendszered, azt átállítod egy totális más állapotba, akkor is rendszerként viselkedik. És most az egyra gondolok. Egy emlék ellentéte egy másik emlék és nem valami káosz. Ha az agy kap egy behatást, ami alapvetően változtat meg bizonyos kapcsolatokat, akkor gyak új emlékek alakulnak ki, olyan dologról, amelyek meg sem történtek és amelyek akár nagyon hosszú idő alatt "zajlottak le" szubjektíve. Pedig a változás csak egy pillanatot vett igénybe.
Az ihlet is ilyen lehet, jön egy változás, ami kaszkádszerűen alakít át kapcsolatokat, kialakul egy sztori, csak arról tudja az ember, hogy nem vele történt meg, hanem "csak úgy kitalálja".
Azonban, ha a kutatás tovább megy. Pl olyan valós motívumokat, infókat kér felidézni a pácienstől, amelyeket az nem tapasztalhatott, akkor a dolog elgondolkoztató. Nem láthatta, pl a szekrény tetején levő oda elhelyezett céltárgyat, vagy ilyesmi. Márpedig az AWARE program, amiről most szó van pont ezt vizsgálja. Ezt is.
Szóval OK fogadjuk el, hogy olyan agytevékenységről van szó, amelyet akár pszichoaktív anyagokkal is elő lehet idézni, kap is eleget ilyenkor szegény beteg, de ha csak az elektrosokkot nézzük az is elég. Azonban ha igazolható, hogy olyan infók birtokába jutott, amelyekhez akár ébren, akár hallucinálva, akárhogy nem férhetne hozzá, az már ha nem is sziklaszilárd bizonyíték a mennyország mellett, de az érzékeléssel, kommunikációval kapcsolatos elméleteink újragondolására késztet.
:)
#13