Nulla7#19
Háááát, nekem ez is még túl meredek. Nagyrészt vízből és a lakható zónában? Akkor van része a bolygónak, ami teljesen folyadék, egyenlítő környékén a napsugárzásból, aztán a nyomás miatt?
Nem, ezt nem tudom igazán elképzelni sem... Már eleve magát a bolygót.
De oké, földszerű de kisebb méretű bolygó jégsapkája meteorbecsapódással, kis méret miatt alacsony szökési sebességekkel talán küldhet ki az űrbe jeget.
Akkor már csak a naprendszerből kijutáshoz kell elérni a szökési sebességet valahogy (csillag körüli parittya nem ér, mert elolvad a jegünk), aztán meg ezzel a megszerzett sebességgel kell valahogy eljutni legalább a szomszédos naprendszerig, hogy a pánspermia elmélet működjön.
Szerintem ehhez az egészhez kevés az a 13.7 milliárd év, ami van. Mert ugye ki kellett alakulni csillagoknak, azokban nehezebb elemeknek, szupernovává válniuk, kilökődött nehezebb elemekből második generációs naprendszereknek és bolygóknak keletkezni, azon alakuljon ki az élet, MAJD az anyag lendületből csillagközi utazzon.
Ez még mindig olyan sok idő, esetlegesség és tökfelesleges túlbonyolítás, hogy összehasonlíthatatlanul valószínűbb, hogy az élet mindenhol helyben jött létre. Nyilván nem zárható ki a dolog, de hogy nem a pánspermikus életterjedés a jellemző, abban majdnem teljesen biztos vagyok.