#12
Hát ja.
De pl. Szibéria melegedésével megteremtődne a lehetősége hogy a jelenlegi vegetáció "aktivizálódjón". Már ma is ennek a hatalmas területnek az 55%-át borítják tűlevelű erdők (főleg tajga). Ezek valószínűleg elkezdenek az északi irányban terjeszkedni, délen viszont egyre jellemzőbbé válhatnak a lombos erdők, ha a vegetációs időszak a 4 hónapot meghaladja (meleg + csapadék). Ez segítené, hogy a tőzeges talaj, ne elbomoljon, és metánt nyomjon az atmoszférába, hanem az új típusú fás növényzet/aljnövényzet azt megkösse tápanyagként felhasználja.
Szerintem az utóbbi pár 100 millió év klimatikus változását egy tendenciájában csökkenő CO2 szint jellemzi, amit alapvetően a növények (és az állati létformák is) okoznak. A CO2-t tőzegben/széntelepekben (az állatok mészkő telepekben) deponálják.
Ez a trendszerű csökkenés a jelenlegi klímarendszert jellemző eljegesedés glaciális fázisai alatt átlépi a 200 ppm-es alsó határt, aminél sok növény gyakorlatilag már csak minimális vegetálásra képes, ezáltal megáll a növények CO2 megkötése. A jelenlegi, kb 3 millió éve tartó jégkorszak oka, a viszonylag alacsony CO2 szint, ami már nem képes a bolygó melegen tartására de a korábbiakat jellemző szintű növényvilág fenntartására sem. A CO2 szint időszakos emelkedése (pl vulkánosság miatt) újraaktiválja a növényi életet, ami aztán megint csak kivonja a CO2-t a légkörből. Így egy hosszabb eljegesedési és rövidebb, aktívabb melegedési fázis váltogatja egymást.
Ilyen alacsony CO2 szintnél, pláne 200 ppm alatt a Nap által sugárzott energia folyamatos emelkedése is csak azt eredményezheti önmagában, hogy a hideg sivatagokat (jég), felváltja egy melegebb (kő, homok, élettelen tenger).
Szal szerintem a CO2 nem a gyilkosunk, hanem a földi élet első számú tápanyaga!
#12