ZsL#37
A világűrből érkező jelek kutatása mindenképp fontos, mert új ismereteket adhat (pl. a pulzárok felfedezése), és a kutatáshoz szükséges technika fejlesztése más szakterületekre is hat. Még akkor is, ha csak természetes eredetű jelekre (sugárzásra, részecske-záporokra, gravitációs lökéshullámokra) számíthatunk, a földihez hasonló, vagyis technikai civilizáció nyomaira viszont aligha, amit eleve sejthetünk. Hiába van kb. 300 milliárd galaxis az általunk belátható térben, galaxisonként átlagban 100 milliárd égitesttel, mégis kb. nulla az esélye annak, hogy épp az általunk felismerhető technika alakult ki még egy másik helyen is. Nem ismeretes olyan természeti törvény, amelyik előírja, hogy a helyi különbségek ellenére mindenhol ugyanilyen fejlődési folyamat kell, hogy lejátszódjék. Ha pedig másképp zajlik, más az eredmény. Gondoljatok csak bele: ha a dinoszauruszokat nem szorította volna háttérbe egy természeti katasztrófa, akkor szinte biztos, hogy most nem lennénk itt. És a 65 millió évvel ezelőttin kívül két tucat másik nagy kihalás volt a Földön (szintén kisbolygó becsapódás következményei miatt, melyeknek nyomai kimutathatók; akit érdekel olvassa el a "Célpont a Föld" című MCSE-kiadványt), és ezek az esetek mind befolyásolták a földi evolúció jövőjét. Azt se feledjük, hogy eleve kicsi az esélye már annak is, hogy pont ugyanekkora bolygó alakuljon ki máshol is, pontosan ugyanolyan kémiai elem összetételű csillagközi gáz- és porfelhőből, mint amilyenből a Naprendszer létrejött, és a bolygók pályái is pont ugyanilyen elrendezésűek legyenek. Ha csak néhány százaléknyi az eltérés kémiai elemek arányában, a bolygók méret- és pályaadataiban, a központi csillag sugárzásában és annak periodikus és aperiodikus változásaiban, ha más sorrendben és más aktuális mértékű hatással csapódnak be a kisbolygók, ha más csillagközi felhőkön halad át a másik bolygó naprendszere a Galaktika centrumát kerülgetve, máris egészen más lesz a bolygó fizikai és kémiai folyamatainak, történelmének eredménye. És természetesen a biológiája is. Élet nyilván akárhol és akárhányféle formában előfordulhat a kozmoszban, ne legyünk meglepődve, ha a következő két-három évtized során még a Naprendszer néhány bolygóján és holdján is felfedezzük, de ennek semmi jelentősége a technikai civilizáció létrejötte szempontjából. Az értelem is sokféle lehet, hiszen a Földön is van az emberin kívül többféle, elég ha a delfinekre, a nyolckarú polipokra és a társadalmakba szerveződött ízeltlábúakra gondolunk. Felvettünk velük valamilyen kapcsolatot? Azon kívül, hogy irtjuk vagy vadásszuk őket, nemigen, pedig ugyanennek a véletlenszerűen kialakult evolúciójú bolygónak a közös genetikai múltjából erednek, azaz távoli rokonaink. Na de nekik miért nincs szükségük technikára? Azért mert más környezetben élnek. Olyanban, amelyikben az felesleges.
Eszemben sincs kijelenteni, hogy lehetetlen másik technikai civilizáció létezése, csak úgy vélem, hogy ugyanolyan valószínűtlen, mint két azonos ujjlenyomatú ember a Földön, akinek a sorsa és az évtizedek során összegyűlt emlékei és betegségei is azonosak. Az élet alighanem változatosabb formában létezik az Univerzumban, mint ahány az égitestek száma, és az "értelem" csak egy a billiónyi lehetőség közül, amivel az élet reagál a számára adódott környezetre. A földön kívüli értelem kutatásának eredménytelensége azonban biztató abból a szempontból, hogy ha akadnak is földszerű exobolygók a napjuk számunkra lakható zónájában, de lakatlanok, akkor senkinek nem okozunk kárt, ha a fénysebességet kicselező űrtechnika létrejötte után odaköltözünk.