Zero Albedo#18
Igen, én is úgy tudom, hogy nagyon sok idő, mire a primer fúzió sugárzása eljut egy csillag méretű és - a magjában nagyon sűrű - objektum belsejéből a felszínére. A tetejében ez a kezdeti nagy energiájú kemény sugárzás "puhul", a spektrumának domináns összetevői alacsonyabb frekvenciák felé tolódnak. A csillag környezetében levő gázok és porok egészen biztosan befolyásolják a sugárzási spektrum alakulását. Úgy gondolom, hogy a csillag felszínén levő szennyező anyag - mint egy vékonyka réteg - is hatást gyakorol a kilépő sugárzás frekvencia összetevőire. Másfelől a csillagból kilépő sugárzási spektrumra ettől sokkal-sokkal nagyobb szűrő, spektrum módosító befolyása van a csillag körül levő - gyakran több csillagászati egység vagy akár fényév vastagságú - általad is említett szennyező köd, por vagy gáz. Azonban ismerve a csillagot körülvevő gázok összetevőit - ezt a "kromatikus abberációt" - számításokkal és/vagy szűrőkkel kompenzálni lehet. Ez kicsit olyan, mint például egy piros színű napszemüveg színmódosító hatását olyan járulékos szűrő beiktatásával ellensúlyozzuk, mely minden színt csillapítás átenged magán, kivéve piros színű fény egy részét csökkenti. Ez a "spektrummódosító, szűrő hatás" jelen van nem csak az előbb említett első vagy második generációs csillag spektrumában, hanem a lokális környezet minden sugárzó objektumának spektrumában. Ezáltal egymáshoz hasonlóan torzítja azok fényét. Elvégezve a frekvencia kompenzációt a spektrumukban, megkaphatjuk az eredeti összetevőket, ergo a kezdeti összetevőiket, természetesen - mind a csillagra, mind a környezeti gáz összetevőkre vonatkozó - mérési hiba határon belül.
Hozzászólásod második felével ismét egyetértek. A fő kérdés valóban az, hogy a be nem gyulladt pici objektumok össztömege a hiányzó 95%-hoz képest nagyságrendileg mekkora. Ha jelentős, akkor ezek a primordiális objektumok felelhetnek az általunk keresett, hiányzó anyagmennyiségért. Én - csak megérzés alapján - nem gondolnám, hogy ez igaz lenne. Ha kicsi ezen kezdeti objektumok összanyagmennyisége, akkor nem adja meg a hiányzó anyag kérdésére a választ. De kicsi, 1-2% járulékos anyagmennyiség is befolyásolhatja a hosszútávú és kozmológiai méretű tágulás kérdését, hiszen - jelenlegi feltételezéseink szerint - nem zárt, hanem sík vagy inkább nyitott, táguló világegyetemben élünk.
Elnézést kérve, hogy kicsit "offtopic" leszek, de - őszintén megvallva - én viszont inkább abban reménykedek, hogy az univerzumunk gyorsuló tágulása valamilyen újszerű, eddig nem ismert anyagi-energia-tér kölcsönhatásnak köszönhető. Rövid idővel ezelőtt a kölcsönhatások többségét még nem ismertük. Ezek a kölcsönhatások néha elég furák. Pl. a gravitációs kölcsönhatás csak pozitív lehet vagy az erős kölcsönhatás annál nagyobb, minél távolabb vannak azok az objektumok egymástól, amik között hatnak. Nem tartom kizártnak, hogy az univerzum gyorsuló tágulásáért egy olyan valami, anyag vagy erőtér felel, melyet most még nem is érzékelünk, vagy nem is tudunk a létezéséről.
Türelmetlenül és alig várom, hogy a közeljövőben valami alapvető felfedezés, tudományos áttörés legyen :))