A biztonság és védelempolitika aktuális kérdései
  • ManoNegra
    #3633
    Idézek Nagy Károly: Nemzetközi jog c. könyvéből. A kiemelés tőlem származik.

    A) A MENEDÉKJOG FOGALMA

    Menedékjog alatt az államnak azt a jogát kell érteni, hogy az üldözött személyek részére
    védelmet nyújthat és a kiadásukat más állam részére megtagadhatja. Attól függően
    hogy az állam hol nyújtja a menedéket, beszélhetünk területi és diplomáciai menedék
    jogról. A diplomáciai menedékjog a követség épületébe menekült személy kiadásának
    megtagadását jelenti (részletesen a VIII. fejezetben lesz róla szó). A területi menedék
    jog akkor nyújtható, ha az üldözött egyén az állam határait átlépi vagy ha nyílt tenge-
    ren vagy bárhol a hajójára menekül. A területi menedékjog nyújtásának módozatait a
    belső jog rendezi, Így annak mérlegelése, hogy kinek ad menedéket, minden állam
    diszkrecionális joga
    , a nemzetközi jog ezzel kapcsolatban csak bizonyos, a nemzetközi
    jogban kialakult általános elveket tartalmaz, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1967.
    december 14-én elfogadott 2312(XXIl) szárnú határozata foglalt össze.


    A menedék keresésének jogát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi
    jogok szintiére emelte és 14. cikkében kimondta:
    "1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni
    és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

    2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen
    megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes
    tevékenység esetében."

    A Nyilatkozat 13. cikkének 2. bekezdése pedig kimondta: "Minden személynek
    joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába
    visszatérni."
    A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya csak ezt a másodikként említett
    jogot erősítette meg (12. cikk 2. pont), az Egyetemes Nyilatkozatban rögzített mene-
    dékhez való jogot ennélfogva csupán a nemzetközi szokásjog által biztosított jognak
    lehet tekinteni
    , az elóbb emlí tett 1967. december 14-én elfogadott közgyűlési határo-
    zat (ennek címe: Nyilatkozat a Területi Menedékjogról) mint "soft law" jellegű ajánlás
    szó szerint megismétli azzal, hogy a menedékjog biztosításához alapul szolgáló indokok
    értékelése a menedékjogot nyújtá állam joga. Alanyi jog ennélfogva az egyének számára
    nincs, csupán az államnak van menedéknyújtásra diszkrecionális joga
    , viszont a te-
    rületi menedékjogról kiadott ENSZ közgyűlési határozat értelmében az egyik állam
    által nyújtott menedéket minden más állam tiszteletben tartja. Ez a határozat is tar-
    talmazza a visszazsuppolás tilalmát, de ez alól nemzetbiztonsági okokból kivételesen - pl.
    személyek tömeges beáramlása esetén
    - a befogadó állam mentesül
    , de ilyenkor is
    meg kell próbálnia, hogy más államok - akár ideiglenesen is - befogadják a menekül-
    teket, hogy azoknak ne oda kelljen visszatérniük, ahol őket üldözik.


    278-279 old.