gforce9#13
"A standard modell (kozmológiai és kvantumfizikai is) egy tök egyszerű, de sok mindent nem magyarázó modell.Legalább ilyen bonyolultságúból ki lehet találni egy tucatot, a bonyolultabb, ami meg több mindent magyaráz azt meg soxor valami homályos Occam elvre hivatkozva rúgják le, hogy a jelenlegi dolgokat, eredményeket is magyarázza ugyan, meg van jóslata még el nem végzett kísérletre, de túl "bonyolult""
Hát ez így abszolúte nem igaz. Ha igaz, akkor valamiféle példával támaszd alá. Egyrészt a jelenlegi standard modell az érvényességi körén belül teljesen jól leírja a részecskefizikát, másrészt a kozmológiai folyamatokra is jó jóslatokat tett. Nem tökéletes modell, de eddig ez írja le legjobban a környezetünket. Amelyik elmélet leírja azt amit a jelenlegi standard+még leírja azt is amit még nme ismerünk azt tévedsz. Nem dobják ki. A húrelmélet pl. ilyen. Ugyanazok kijönnek belőle mint a standard modellből+még jósol mást is. Csak a jóslatait nem tudjuk kimérni. Legalábbis egyelőre. De mivel lehetséges elmélet, ezért dolgoznak rajta és enm dobják ki. Ellentétben olyan modellekkel, amikben nem stimmelnek a már megmért és jelenleg igazolt tényezők sem. Ezeket a lukas modelleket persze, hogy kidobják.
Ha csinálsz egy modellt mondjuk részecskefizikára és nem jön ki belőle, hogy az anyag antianag szimmetriasértésének aránya pont a mi világunkat eredményezze, akkor persze hogy elhajtanak a fenébe. Ha nem jön ki belőle az, hogy az ősrobbanás után 75-25%-os hidrogén-hélium arány van, elküldenek a fenébe.
Ha pl. csillagfejlődésről kitalálsz egy modellt és nem az jön ki belőle, hogy a páros rendszámú anyagok keletkeznek többségében és a páratlanok kevésbé, elhatanak a fenébe. Ugyanis mérések igazolják, hogy ez így történik.
Az Occan borotvája meg elég jól működik, de az nem tudomány, hanem valószínűség csak. Ha egy dologra többféle magyarázat létezik, akkor valószínűleg a legegyszerűbb az igaz. Ez nem tudományos tétel. Ez megfigyelés. Ettől függetlenül megvizsgálnak minden szóbajöhető elméletet, ha párhuzamban áll a természetben megfigyelhető egyéb jelenségekkel. Annó pl a Merkúr Pályaeltérését magyarázták olyannal is, hogy van egy bolgó oylan közel a naphoz, amit nem látunk. Ez az elmélet nyilván kiesik, ha uyganezt az elvet a többi bolyó pályályára is alkalmazni akarták. Így hiába magyarázta volna meg a belső bolygó elmélete a Merkúr "rossz" pályályát. Ellentétben állt a többi megfigyeléssel. Így nyilván nem rúghatott labdába komolyan.