ZsL#172
Az evolúció tényleg létezik, kérdezzétek csak az állattenyésztéssel foglalkozók közül az alaposabb elméleti ismeretekkel rendelkezőket! Merthogy a mostani baromfik már nem azonosak a két-háromszáz évvel ezelőttiekkel, csak majdnem ugyanolyanok. A tojásból kikelő csirke genetikai állománya sosem 100%-ig azonos a tojást tojó tyúkéval, és a különbségek idővel annyira felhalmozódnak, hogy néhány százezer év múlva más faj egyedének kell nevezni. Ez látszik is a leleteken. Másik példa: az eb- és a lótenyésztők közül néhányan nem véletlenül foglalkoznak őshonos fajok megmentésével, génbankok létrehozásával, hanem azért, mert az állatfajok folyamatosan elváltoznak az utódaik apró eltérései miatt, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy az emberi környezet behatásától, vagy attól függetlenül is. Én konkrétan teknősökkel foglalkoztam egy ideig (ld. "Teknősmenhely", Érdi Művelődési Központ, 1983-89, csak akkor még nem ZsL. volt a monogramom.), és abban az időben áttanulmányoztam minden elérhető szakirodalmat. Nagyon érdekes adatok vannak pl. a "Turtles - Perspectives and Rechearch" és a "Handbuch of Turtles" című kötetekben. Ezek a rámenős kutatók képesek voltak kimosni több ezer víziteknős gyomrát irrigátorral, csakhogy megvizsgálhassák a táplálék-összetételüket! (Szegény állatok kezdhették elölről az aznapi kajálást.) És a másfél évszázadra kiterjedő adatok észrevehető változásokat mutatnak ezeknél a teljesen vadon, az emberi hajlékoktól messze lévő vizekben és mocsarakban élő állatoknál is, olyan eltéréseket, amelyek az alfajokká tagolódásból önálló fajokká elkülönülés tendenciáira utalnak. És nemcsak alaktani, szemmel látható bélyegekről (foltokról, a pajzsok és pikkelyek méretarányainak változásáról, élőhelyi migrációról, táplálék-összetétel időbeli változásairól) van szó, hanem sejttani vizsgálatok eredményeiről is. És vannak más példák, más állat- és növényfajokkal kapcsolatban, a biológusok jobban ismerik, mint én, az egyszerű hobbista...