#40Nem értek hozzá, de valami (nem bulvár) cikkben olvastam anno, hogy a mai Boeing és Airbus gépeken annyira spóroltak a tomeggel, hogy ha x foknál jobban bedolne a gép, szétszakadna a f@szba, ezért is nem engedélyezett a normál, manuál beavatkozás
Irgalmatlan marhaság. A gépeknek van bedöntési korlátja, de ez természetes és egyáltalán nem abból fakad, hogy milyen strukturális erők vannak.
Ennek ellenére ezen korláton messze túl is üzemképesek, csak nem kellene feszegentni, ahogy tette asszem egy tajvani B747 a '80-as évek végén.
Elbalfaszkodták a helyezet és 7000+ métert zuhantak, miközben a gép orsózott is és messze túlterhelték a gépet. Asszem 4-5 G táján is volt a terhelés, ami eszméletlen, talán, ha 2G-re ha méretezik a gépet és az is inkább a durva leszálláskor tapasztalható és nem egy felhúzás meg orsózás közben.
Józan emberi számítás szerint semmi esélyük nem volt túléni az esetet és a gépnek darabokra kellett volna esnie. A gép kibírta és javítható maradt.
A gépeknek irtalmatlan tartaléka van, de inkább ezeket ne derítse fel senki, mert az nagyon nem jó senkinek, kivéve a gyártót, mert legfeljebb az ő termékükre vet jó fényt, ha nem a gép hibája okozta elő az esetet. Itt pont ez volt, mert igen súlyos pilótahibák sorozata okozta a gépnek az égvilágon semmi baja nem volt.
A gépek statikus pitot rendszere több nyomáselvételi pontot és hőmérsékelt és nyomáskkorekcióval számolja a gép sebességét.
A tolóerő nem mérhető repülés közben, számolható lenne legfeljebb a gép sebesség változásából ha ismernék a gép pillanatnyi tömegét, amit számolnak, de nem ilyen pontosan. Az átlag pilótát nem érdekli a tolóerő pillanatnyi értéke, nem fizikus.
A repülők orrában van radar, de igen célspecifikus, úgynevezett időjárás radar, ami a légtérfelderítő radadrokhoz képest eltérő funkciója van. A gépek számára a viharfelhők elekrülése fontos, mert a jégesőbe nem túl okos belerepülni.
A radar meg nem körbeforog, hanem pásztáz egy korlátozott szögtartományban. Balról jobbra a beállított oldalszög szerint (azimuth) és aztán ugrik egy sávot (bar) és ellenkező irányban megint, amíg a sávok el nem fogynak és visszaugor a kezdő pontba.
#40