#4
"Az Ansys modellezéséből az is kiderült, hogy a légáramlás elérheti, vagy akár meg is haladhatja a hang sebességét, ami egyáltalán nem jó. Egy hatalmas légoszlop maga előtt tolásával a kapszula nagyon sok energiát emésztene fel, ami gyakorlatilag alkalmatlanná tenné a közlekedésre. Optimális esetben az áramlás nem érhetné el a hangsebességet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Hyperloop ne működhetne. Ezek csupán leküzdésre váró kihívások, nem zsákutcák, magyarázta Sovani. "Meggyőződésem, hogy a koncepció életképes" - tette hozzá."
Szerintem viszont pont ezért zsákutca!!!
A hangsebesség elérésekor nem az a gond, hogy hangrobbanás jön létre, amire panaszkodnak a polgárok. A gond az, hogy a hangrobbanás is gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kialakult lökéshullám átsöpör a hallgatóság fölött. És ez, a lökéshullám a lényeg.
A lökéshullám pedig azért jön létre, mert az adott közeg elemei maguktól nem képesek a hangsebességnél gyorsabban egymáshoz képest elmozdulni, a lökéshullámban viszont szinte kényszerítve vannak. Ezt kicsit pongyolán fogalmazva az teszi lehetővé, hogy a sűrűbb anyagokban magasabb a hangsebesség a lökéshullámban viszont nagyobb az anyag sűrűsége, így mégiscsak elmozdulhatnak.
Namost a szabad levegőben a szétlökdösött levegőrészecskék energiája a gyak végtelen közegben szétoszlik, másrészt a súrlódáskor keletkező hőenergiát a gép leadja, így a légköri repülésnél a szuperszonikus repülés lehetséges.
Ha egy csőben légritka közegben mozgatunk egy testet, akkor először is a légritka közegben nem 1200 km/h lesz a hangsebesség, mint amivel ezt a járművet tervezik, hanem jóval alacsonyabb, vagy is olyan 1000 km/h.
A lökéshullámot sem lehet elszívni egy ilyen ventilátorral a gép elején, mivel az csak hangsebesség alatti áramlást képes kezelni. Rossz kialakítás esetén még annyi levegőt sem szív, mint jelentősen alacsonyabb sebességnél, mert a lökéshullám "eltömi" (pompázs jelenség).
Sokkal célszerűbb a jármű mágneses lebegtetése, vagy megfelelő aerodinamikai kialakítása, ami passzív módon, esetleg a szuperszonikus áramlási viszonyokat figyelembe véve képes felhajtóerőt, a jármű és a cső fala közötti távolságot biztosítani.
Azonban valszeg messze az 1000 km/h órát SEM fogja elérni a gépezet mivel a fülke melletti áramlásnál a kisebb keresztmetszet miatt az áramlás felgyorsul és előbb eléri a hangsebességet. Aztán ebben a csatornában is kialakulhat a pompázs jelenség, ahogy változik az áramlási csatorna geometriája, pl kanyarnál, vagy a gép egyszerű rázkódásánál.
A hangsebességet elérő lökéshullám nem tudja az energiát szétoszlani, hanem a csőfalról visszaverődik valószínűleg mind a csőfalat, mind a járművet jelentősen melegíteni fogja. Kérdés mennyire.
Összegezve szerintem a rendszer max sebessége olyan 800 km/h lehet.
Tekintve, hogy egy gyorsvasút ma már ennek a felét azért elérheti akár hagyományos (olcsó) sinpályán is, sokkal kevesebb technikai, pénzügyi akadállyal, több utast szállítva, ez a rendszer sem technikailag sem üzletileg nem életképes.
#4