Szimulációk szerint mûködhet a Hyperloop
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ha viszont csak ritkított levegõt hoznak létre a csõben nem pedig vákumot, akkor az több problémát vet fel, mintha csak simán légköri nyomáson közlekedne a szerelvény. Ez az egész egy lázálom.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
A megoldas egyebkent a lebegtetes modjat es a csokkentett legnyomast leszamitva megegyezik a jelenleg japanban tesztelt maglev rendszerrel, ami egyebkent cso nelkul is mukodokepes, viszont a palya kozel fele alagutban van. Mindket megoldas hatalmas problemaja a nagy engergiaigenye, ami a normal legkori nyomason uzemelo japan rendszert meg jobban erinti, mint az egyebkent sajat napelemes rendszerrel szerelt hyperloop-ot. Tehat a rendszer biztosan megvalosithato, csak a kerdes az hogy gazdasagilag megeri-e. A japan megoldasnal is csak az ar-ertek aranyon megy a vita es ezert nem epitettek meg meg a maglev vonalat Tokio es Oszaka kozott pedig jopar eve kesz a technologia.
A shinkanszen vonalak egy resze is csak azert tudott az olcso repules korszakaban nyeresegesek maradni, mert a nagyvarosok koruli elso 300 kilometeren emeletes szerelvenyek jarnak, egyfajta gyors hevkent, igy a munkaba jaro emberek 300 kilometeren belulrol egy ora alatt beernek dolgozni. Ez egy olyan lelektani hatar ami meghatarozza az ingazasi hajlandosagot azaz a kertvarosokba kikoltozest. Egy ilyen hyperloop alapu rendszer is valoszinuleg akkor valhat hosszu tavon nyereseges ha legalabb 1000-1500 utast tud egy szerelveny szallitani es kihasznaljak a palya minimalis kovetesi idejet. Persze ez feltetelezi, hogy mindezt megfizetheto aron tudjak biztositani es a jovoben lesz annyi bejaro dolgozo, hogy a rendszer fenntarthato maradjon. Kisebb forgalom eseten viszont nem tud versenyezni egy lassabb, de olcsobb repulovel. Mint ahogy meg kisebb forgalom eseten a vonat sem tud versenyezni a busszal.
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
Szal kb mint az ûrlift, ahol csak az a gond, hogy valakinek fel kéne építeni, ami összesen kb annyi ûrrepülést igényelne, mint amennyit a teljes élettartama alatt kivált. Szal a jelenlegi technikánkat megerõszakolva akár lehetséges is, de minek?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
"Mindenki tudta, hogy azt megcsinálni lehetetlen. Aztán jött egy idióta, aki nem tudta, és megcsinálta."
<#papakacsint>#papakacsint>
http://www.tradeximp.com/
Félreértés ne essen nálam is ingadozik egy-két helyen az ötlet, de azért látok benne rációt is.
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
Sehogysem gondolták ezt át, csak szerintem promotálják magukat, a plebs úgyis csak rácsodálkozik az érdekes cikkre. Vagy mi vagyunk hülyék, ha õk ennyire nem lehetnek.
Szerintem viszont pont ezért zsákutca!!!
A hangsebesség elérésekor nem az a gond, hogy hangrobbanás jön létre, amire panaszkodnak a polgárok. A gond az, hogy a hangrobbanás is gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kialakult lökéshullám átsöpör a hallgatóság fölött. És ez, a lökéshullám a lényeg.
A lökéshullám pedig azért jön létre, mert az adott közeg elemei maguktól nem képesek a hangsebességnél gyorsabban egymáshoz képest elmozdulni, a lökéshullámban viszont szinte kényszerítve vannak. Ezt kicsit pongyolán fogalmazva az teszi lehetõvé, hogy a sûrûbb anyagokban magasabb a hangsebesség a lökéshullámban viszont nagyobb az anyag sûrûsége, így mégiscsak elmozdulhatnak.
Namost a szabad levegõben a szétlökdösött levegõrészecskék energiája a gyak végtelen közegben szétoszlik, másrészt a súrlódáskor keletkezõ hõenergiát a gép leadja, így a légköri repülésnél a szuperszonikus repülés lehetséges.
Ha egy csõben légritka közegben mozgatunk egy testet, akkor elõször is a légritka közegben nem 1200 km/h lesz a hangsebesség, mint amivel ezt a jármûvet tervezik, hanem jóval alacsonyabb, vagy is olyan 1000 km/h.
A lökéshullámot sem lehet elszívni egy ilyen ventilátorral a gép elején, mivel az csak hangsebesség alatti áramlást képes kezelni. Rossz kialakítás esetén még annyi levegõt sem szív, mint jelentõsen alacsonyabb sebességnél, mert a lökéshullám "eltömi" (pompázs jelenség).
Sokkal célszerûbb a jármû mágneses lebegtetése, vagy megfelelõ aerodinamikai kialakítása, ami passzív módon, esetleg a szuperszonikus áramlási viszonyokat figyelembe véve képes felhajtóerõt, a jármû és a csõ fala közötti távolságot biztosítani.
Azonban valszeg messze az 1000 km/h órát SEM fogja elérni a gépezet mivel a fülke melletti áramlásnál a kisebb keresztmetszet miatt az áramlás felgyorsul és elõbb eléri a hangsebességet. Aztán ebben a csatornában is kialakulhat a pompázs jelenség, ahogy változik az áramlási csatorna geometriája, pl kanyarnál, vagy a gép egyszerû rázkódásánál.
A hangsebességet elérõ lökéshullám nem tudja az energiát szétoszlani, hanem a csõfalról visszaverõdik valószínûleg mind a csõfalat, mind a jármûvet jelentõsen melegíteni fogja. Kérdés mennyire.
Összegezve szerintem a rendszer max sebessége olyan 800 km/h lehet.
Tekintve, hogy egy gyorsvasút ma már ennek a felét azért elérheti akár hagyományos (olcsó) sinpályán is, sokkal kevesebb technikai, pénzügyi akadállyal, több utast szállítva, ez a rendszer sem technikailag sem üzletileg nem életképes.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs