kvp#12
Az otlet eredeti valtozata egy 60-as evekbeli allmi tervbol szarmazik. Megvalosithato, csupan az eredeti terveket erdemes figyelembe venni, mivel azok jobban at vannak gondolva. Tehat kompresszor helyett a jarmu orranak kialakitasa biztositana a legparnat, egyszeru torlasos suritessel. A masik fontos dolog az, hogy az alagut merete az eredeti tervek alapjan sokkal nagyobb lett volna, biztositva ezzel a jarmu es az alagut fala kozti szukseges tavolsagot. A harmadik fontos szempont a meghajtas, ugyanis mind a meghajtast, mind a palyan tartast linearis elektromagnessel vegeznek, tehat csak az emelest vegezne a jarmu ala besuritett levego. A surlodas miatti hot az alagut levegoje vezetne el, attol pedig az alagut fala venne at. Ez persze naposabb orszagokban arnyekolast igenyel egyebkent kemence lesz belole, ezert is fedtek le a terveken a fold feletti szakaszokat napelemmekkel.
A megoldas egyebkent a lebegtetes modjat es a csokkentett legnyomast leszamitva megegyezik a jelenleg japanban tesztelt maglev rendszerrel, ami egyebkent cso nelkul is mukodokepes, viszont a palya kozel fele alagutban van. Mindket megoldas hatalmas problemaja a nagy engergiaigenye, ami a normal legkori nyomason uzemelo japan rendszert meg jobban erinti, mint az egyebkent sajat napelemes rendszerrel szerelt hyperloop-ot. Tehat a rendszer biztosan megvalosithato, csak a kerdes az hogy gazdasagilag megeri-e. A japan megoldasnal is csak az ar-ertek aranyon megy a vita es ezert nem epitettek meg meg a maglev vonalat Tokio es Oszaka kozott pedig jopar eve kesz a technologia.
A shinkanszen vonalak egy resze is csak azert tudott az olcso repules korszakaban nyeresegesek maradni, mert a nagyvarosok koruli elso 300 kilometeren emeletes szerelvenyek jarnak, egyfajta gyors hevkent, igy a munkaba jaro emberek 300 kilometeren belulrol egy ora alatt beernek dolgozni. Ez egy olyan lelektani hatar ami meghatarozza az ingazasi hajlandosagot azaz a kertvarosokba kikoltozest. Egy ilyen hyperloop alapu rendszer is valoszinuleg akkor valhat hosszu tavon nyereseges ha legalabb 1000-1500 utast tud egy szerelveny szallitani es kihasznaljak a palya minimalis kovetesi idejet. Persze ez feltetelezi, hogy mindezt megfizetheto aron tudjak biztositani es a jovoben lesz annyi bejaro dolgozo, hogy a rendszer fenntarthato maradjon. Kisebb forgalom eseten viszont nem tud versenyezni egy lassabb, de olcsobb repulovel. Mint ahogy meg kisebb forgalom eseten a vonat sem tud versenyezni a busszal.