#75
Ja, voltak sokkal rosszabbul járt országok, a lengyeleket konkrétan tényleg szétbaxták kismilliószor nagyjából függetlenül attól, hogy hol álltak. Csak mégegyszer mondom, az Osztrák-Magyar Monarchiába azért nem önként léptünk be, ergo ugyan olyan nép voltunk, mint a csehek, vagy a románok.
Az, hogy a '48-as forradalom után az adott helyzetből a Deák vezette ellenállás végül a legjobbat hozta ki, és rákényszerítette az osztrákokat, hogy ha nem is teljesjogú, de legalább kiemelt nemzetiségnek kezeljenek még nem ruházza fel a magyarokat ugyan azzal a felelősséggel, pláne nem az utolsó nincstelen parasztot is, akit összevissza rakosgattak az utódországokba.
Nem különösebben szívügyem Horthy, de képviseli azt a felelősségteljes gondolkodást, ami szerint ha lehet választani, hogy kimegy az országból és a pályán kívülről kiabál be, vagy itthon marad és napi szinten vállalja a politikai küzdelmet az épp aktuális megszálló ördöggel, és ment meg még annyi lelket, amennyit tud, akkor az utóbbi mellett dönt.
Mondhatnám Antall Józsefet, meg az egész Kádár-kori ellenzéket is szemben az olyanokkal, akik amikor xar van simán elhagyják az országot és kívülről játsszák el a nagy szabadságharcost. Ajánlom a témáról Szabó István Szembesítés c. filmjét.
Amúgy, jól veszem ki a szavaidból épp Londonban élsz?
...
#75