Hivatalos oldal | Magyar rajongói oldal | Fontos infók kezdőknek!| Tutoriálok | GYIK | War Thunder: Air Forces topikA másokkal való személyeskedés, a provokálás, kötekedés, illetve az alpári nyelvezet, káromkodás a fórumon nem megengedett, ezért külön figyelmeztetés nélkül büntetőpontokkal, bannal jutalmazzuk!
-
#4024
Nem kell az ötvözőkkel bíbelődni, mert például ebben a dokumentumban megvan a kemémység táblázatosan.
Önmagában a felületi keménység még nem igazán tökéletes adat szerintem, és kétlem, hogy a felületi edzés mélységét már beleszámolják (márpedig azért nem mindegy, hogy 10 vagy 50 százalékos mélységben lett végrehajtva.
Természetesen adott esetben nagyon nehéz megfelelő matematikai modellt kidolgozni, de szimplán félredobni az ötvözők fontosságát véleményem szerint hiba, hiszen igen komolyan befolyásolja az acél tulajdonságait, és ebből a felületi keménység csak egy adat.
A keménységről nekem mindig az jut az eszembe, hogy az üveg brinell keménysége valahol 1500 Bhn körül mozog, vagyis a szerszámacélok szintjén.
Csak mi nem értjük, akik a lövedékeket tervezik azok értik. Valamelyik magyar fórumon voltak jó hsz-ek a HEAT lövedékekről, ott is megemlítették a nyomás általi átütést, a megfelelő formáját a sugárnak, a kötényezés értékét (a modern HEAT-okkal szemben 0), reaktív páncélzat hatását stb. Csak már nem emlékszem hol melyiken volt, mert évekekkel ezelőtt volt, lehet meg sincs már a fórum.
Itt a témában egy magyar Phd dolgozat, érdekes (számomra például nagyon durva volt, hogy a 600mm-es "homogén" acélpáncélt acéllemezekből hozták létre, vagy hogy a PG-7V pontos adatait titokvédelmi okokból nem kapta meg). ;)
Én a külföldi fórumokon elejtett megjegyzések, illetve a neten fellelhető anyagok alapján azt sejtem, hogy érteni még azok sem értik a pontos működési mechanizmust, akik tervezik. Például hosszú ideig úgy tudták, hogy a kumulatív sugár közepe akár 10'000 °C-os is lehet. Csak az 1990-es években, röntgen és CT felvételekkel állapították meg, hogy a sugár közepe szilárd, és a hőmérséklete ~600 °C-os. Pedig ekkor már hosszú-hosszú évtizedek óta voltak kumulatív lövedékek rendszerben.
Amit a tervezőmérnökök használnak, az nem más, mint a jó öreg, "próbáljuk ki, és vagy jobb lesz, vagy rosszabb" (van jobb magyarítás a trial & error eljárásra? :D) metódus. Vagyis gyakorlatban tesztelgetnek mindenféle elvetemült ötleteket, és amelyik növeli a hatékonyságot, azt beépítik, amelyik pedig nem, azt elvetik...