Valamennyi van, de most kiderült, hogy némileg elbeszélünk egymás mellett. Te a löveg szempontjából nézed. Én a lövedékek szempontjából, merthogy önmagában a lövegnek nincs pontossága, függ attól milyen lövedéket milyen sebességgel lőnek ki belőle.

Majdnem jó amit írtál de mégse teljesen. A maga a löveghossz nem befolyásolja a lövedék szórását.
Illetve annyiban befolyásolja, hogy amíg a csőben van a lövedék addig nem hatnak rá a környezet káros hatásai. De ez egy 2 méterrel hosszabb csőnél körülbelül 0,002 másodpercnyi idő, míg a repülési idő 1 km-re egy 2. vh-s lövedéknél olyan 1-1,6 másodperc. Tehát négy nagyságrend a különbség, ez nem befolyásoló tényező.

A lövedék stabilizálását huzagolt csőnél valóban a huzagolás végzi, mert ez pörgeti meg a saját tengelye körül a lövedéket, tehát fordulatszámot ad neki, stabilizált lesz. A kívánt stabilitást nem a löveg hosszával érik el, mert a huzagolás hossza az ami a löveg oldaláról számít (pontosabban az a hossz ami végig fut a löveg belső felületén spirálisan) és főleg az, hogy a csőszájig a huzagolás mennyi fordulatot tesz meg. Írtad is, hogy a huzagolás hossza számít, csak nagyon pontatlan a megfogalmazás. De ezt a spirális huzaghosszt nem a löveg hosszúsága befolyásolja. Mert van egy olyan dolog, hogy a huzagolás huzagemelkedése. A huzagemelkedés általam használt értékei (meglehet adni máshogy is, pl szögekkel is) azt mutatják meg, hogy mekkora kaliberhossznál tesz meg egy fordulatot a huzagolás. Ezért a lövedék nagyobb fordulatszámát egy rövidebb csővel is el lehet érni úgy, hogy a huzagemelkedése például nem 1/25-ös, hanem mondjuk csak 1/20-as. Mivel ebben az esetben sűrűbb a huzagolás ezért hosszabb lesz a huzaghossz is, és a végére nagyobb fordulatot tesz meg, ezért a lövedék fordulata is nagyobb lesz. Ezt lehet még fokozni azzal, hogy fokozatosan gyorsított huzagemelkedésű löveget alkalmaznak. Vagyis egyre nagyobb mértékben nő az ormózatok szöge. Csak arra ügyelni kell, hogy a túl "sűrű" huzagemelkedés már nagyon lassítja a lövedéket, mert sokkal nagyobb lesz a huzagolás hossza a cső belső palástján, ezért sokkal tovább is súrlódik a lövedék. Ehhez irreálisan nagy nyomás kellene a lövedék mögé, amihez sokkal több lőpor kellene ami miatt nagyobb lenne a töltényűr, vastagabb csőfal, és nagyobb a závárzat. Ezért a nagyon hosszú lövegeknél nem csinálnak annyira "sűrű" huzagolást. A német 7,5 cm Kwk/Pak40 ilyen változó huzagemelkedésű löveg volt, a huzagolás kezdeténél 1/24-es emelkedésű a huzagolás a csőszájnál már 1/18-as. De ezt nehezebb volt gyártani és drágább is volt. (Ha jól tudom páncéltörő lövegnél nem is használta más a németeken kívül.) Ezért a 7,5 cm Kwk42 már újra állandó huzagemelkedésű volt amelynek az értéke 1/27,75. Tehát a rövidebb csőhossz ellenére a Kwk/Pak40-ben a huzagolás körülbelül végül ugyanannyi fordulatot tesz meg a csőszáj végéig mint a Kwk42-ben. Ezért nem kell hosszú lövegcső, mert egy rövidebb csővel is el lehet érni ugyanazt a stabilizáló hatást, ha megfelelő a huzagolása. Szerintem a lövedék kívánt fordulatszáma függ a lövedék sebességtől is, egy rövidebb csőből kisebb lesz a lövedék sebessége, kisebb fordulat kell, nem kell olyan hosszú huzaghossz, ha nem kell hosszú huzaghossz nem kell hosszú cső se.
És egy új páncéltörő lövegnél a huzagolást mindig eleve már úgy tervezik meg, hogy megfelelő fordulatszámot adjon a lövedéknek ami ezáltal megfelelően stabilizált lesz és emiatt a pontossága is megfelelő lesz. Szóval a huzagolás azt a pontosságot biztosítja amit elvárnak (kivéve ha már nagyon kopott). Ezért nincs nagy különbség ugyanazon a távolságon a lövedékek szórásában csak ilyen 10-20 cm-ek. És ezért nem vettem bele eddig. A huzagolás viszonylag fix tényező. A lövedékek (és ezért a tulajdonságaik is) viszont változnak. Lőhetnek ki AP(BC), APC(BC), APCR, HEAT, HE, Frag stb lövedéket ugyanabból a lövegből. A különböző típusú lövedékeknek mind más a lövedék szórása ugyanabból a lövegből kilőve.

A lőportöltet nem határozza meg a lövedék hosszát, pont fordítva a löveg hossza (és a lövedék kívánt csőtorkolati sebessége) határozza meg a lőportöltet mennyiségét.
A lőpornak nem az elégési hossza a lényeg, hanem a tömege. Nagyobb tömegű lőporból több gáz (nagyobb térfogatú) keletkezik, ami ugyanakkora (térfogatú) lövegnél nagyobb sebességet biztosít. A teszteken szoktak használni a normálisnál nagyobb (én super chargednek hívom) lőpormennyiséget is, feltéve ha a löveg szilárdságilag bírja (általában szokta bírni, terveznek rá annyi pluszt a mérnökök). Például a 12,8 cm Kwk44/Pak44/Pak80-nál használtak a teszteken a rendszeresítettnél nagyobb lőportöltet is a 12,8 cm Pz.Gr.43-hoz, azért hogy teszteljék 1000 és 1100 m/s-os csőtorkolati sebességgel is. Holott a rendszeresített lőportöltettel a fentebb említett lövedék csőtorkolati sebessége 920 m/s volt. (De tesztelték ilyen super charged töltettel a 8,8 cm Pz.Gr.39/43-at, és szinte az összes amerikai 90 mm-es lövedéket is.)
Ha a lövegcső hossza is változik (mondjuk 90 mm T33 lövedéket nem az 90 mm M3 hanem a 90 mm T15E1 lövegből lövik ki) akkor természetesen szintén nagyobb lőportöltet kell.

Szóval ha belevesszük a löveget, akkor ami befolyásolja a lövedék szórását: a löveg huzagolása (mind a tervezett kialakítás mind az aktuális kopottsága), a lövedék sebessége, a lövedék geometriája, a lövedék tömege és a súlypontja. De a löveg hossza nem.

Ja, és ha már vannak, akkor igazán használhatnád a mondat végi írásjeleket és a mondat eleji nagy betűket. Van hogy csak második olvasásra van értelme az írásodnak.