Meleg volt a szovjet nyár s a sztyeppe szinte izzott. A Citadella hadművelet ma reggel indult s a föld is beleremegett. A hajnali szovjet tüzérségi támadás csekély veszteségeket okozott a német csapatok között s órákkal később, a 212-es számmal ellátott Tiger IE harckocsi rótta a füves pusztát, maga előtt látva célját, áttörni a szovjet védvonalakat mindenáron. S hogy ezt képes-e véghezvinni, ő maga se tudta.
Hans Kammerling százados és tankparancsnok legénységével az előbb említett 212-es számú Tigrisben foglalt helyet. A német páncélos ék, jobb oldalán, a 3. tank helyét foglalta el. A fémszörnyetegek V alakú formációját úgy tűnt semmi se tudja megállítani. A szovjet tüzérségi gránátok detonációinak kíséretében értek a tankelhárító ágyúk lőtávolságába. Ekkor a kiépített védművekből is záporozott az áldás a tankokra. Hans fülsiketítő „klang” hangot hallott, mikor egy orosz lövedék gellert kapva a frontpáncélról a földbe csapódott. De nem tétovázhatott és tovább kereste a periszkópban az ellenséges ágyúk helyét, majd kis idő múlva meg is látott egyet. Ekkor kiadta a parancsot a lövésznek, ki ráfordult a célra, majd a Tigris megállt és várt. A 88-as eldördült s az egész tank porfelhőbe burkolódzott, hála a lövés pillanatában létrejövő lökéshullámnak. A Maybach felbőgött és a Tigris tovább haladt, egyenesen ki a porfelhőből. Mikor kiértek, Kammerling százados csak egy égő roncsot látott az egykori löveg helyén. A Tigris felzárkózott az alakzathoz. A szovjet vonal egyre csak közeledett és így vert egyre hevesebben a személyzet minden tagjának a szíve. 1500m, 1300m, 1000m, 700m…s így tovább. Hirtelen, a bal szárnyon leghátul haladó tank jobb lánctalpa alatt akna robbant, mely szétszakította azt, így a jobb oldali görgőkről lefutott a lánc és a monstrum éles kanyarral jobbra fordult majd megállt. A legénység fejvesztve menekült a tankból, mielőtt az orosz ZiS-2 és ZiS-3 lövegek sortüze megsemmisíti tankjukat velük együtt. A szovjet össztűzre nem is kellett sokat várni. Lövedékek csapódtak a Tigris oldalába, könnyedén átütve azt. Az első pár találat után, hatalmas robbanás rázta meg a közel 60 tonnás acél szörnyeteget, mely tüzet okádott magából és a tornyot felrepítette 10-15 méter magasra. Szerencsére legénysége, már hátrébb húzódott, a tankok mögött haladó gyalogságra várva. A maradék német páncélos tovább haladt kitűzött céljuk felé, a gyalogság és műszakiak támogatásával áttörve az első védvonalat. Ekkor jelentek meg fejük felett az első IL-2-es csatarepülő kötelékek…