De ha már itt tartunk. (:))
A summonok megidézhető lények, amiket elvileg előtte jellemzően legyőzö, és melléd áll, vagyis nem ölöd meg őket, hanem csak legyengíted, és ezek után melletted harcolnak.

Csúnyán fogalmazva mint egy pokemon rajzfilmben.

FFXIII-2 ebben a tekintetben érdekes kakukktojásnak számít, mert én ott találkoztam ennek a dolognak egy robbant érdekes és nekem amúgy nagyon tetsző kivetülésével amikor is bármely megölt mob-ot ugyanígy elkaphattál.
FF 8-ban ez a dolog valóban már létezett kezdeti megoldásként, de ott kicsit más céllal.

Vagyis ezek a summonok (kicsit szubjektív vagyok) jelentik az ami szerintem a FF-k badaas hangulatának az egyik felét adták.
Független a használatuk megoldásától, miképpen és hogyan hívhatod meg, nagyban színesítette és taktikusabbá trette a harcot.
Egyszerűen szerettük/tem őket. FF X-ben amúgy konkrétan "secret"-ek épültek ezekre a lényekre.
Vagy éppen mondjuk azt bizonyos esetekben akár kulcs fontosságúak voltak, nélkülük nem igazán győzhettél volna.
Valamint egész egyszerűen EPIKUSABB volt tőlük a játék.

Nem tudom mit hagytam még ki. De kb ezek a fő opciók, kicsit olyan érzés volt néha mint amikor mész egy Dark Souls-ban és csak mész, szeded össze a fegyvereket, pajzsokat.
De van olyan titkos járat, ahol bemész, és találsz egy boss-t, akit ha legyőzől, megkapod mondjuk a badaas fegyóját, és ezekután azt is használhatod. Csak itt a fegyver maga a summon, és mindegyiknek régen több támadása is volt.
Kicsit olyan mint egy fejlődős játékban a fejlődés, Batman játékokat is simán végig viheted, de mivan ha bemész a menübe és szerzel pontokat és vásárolsz fasza új kombkat, amivel esetleg erősebb leszel, meg élvezetes játékelem is?

Kb ilyen érzés volt nekem legalábbis, régen a summonok kiterjesztett létezése, de szerintem más emberek nevében is beszéltem most.