Vol Jin#21
"Szeritem siman elkepzelheto, olyan hatareset, amikor meg epp nem lesz feketelyuk mert a centrifugalis ero ellent tart. Masodpercenkenti tobb ezres fordulatszamnal iszonyu erok lephetnek fel. Vagy esetleg meg az is megtortenhet, hogy egy forgo feketelyuk tovabb gyorsulva, visszater a feketelyuk allapotbol, es ujra neutroncsillaga valik."
Amikor szupernóvaként felrobban a külső héját ledobva, a gravitáció miatt összeomlik. Pörögni azért fog gyorsabban, mert a kezdeti perdülete megmarad, de kisebb sugár mentén fog pörögni. És nem a pörgés állítja meg a további összeomlását, hanem a Pauli-elv. A protonok (amik neutronokká válnak és neutronok nem kerülhetnek közelebb egymáshoz. Ha mégis nagy a gravitáció, akkor a neutronok is felbomlanak kvakokká és kvarkcsillaggá alakul. Ha ennél is nagyobb, feketelyukká. Ha jól tudom, kvarkcsillagot nem is ismerünk, nem észleltünk, csak feltételezhető, hogy vannak. Nincs az a perdület, ami ezt meggátolná.
"Sot egy kicsit gyorsabban forgo neutroncsillagon, ahol foldszeru gravitacios gyorsulas alakul ki, meg le is lehetne szallni, korulnezni egy kicsit. Mindenesetre elkepeszto allapotok lehetnek, egy ilyen helyen, ahol az anyag, epp a megszunes allapota korul ingadozik."
Milyen földszerű gravitációról beszélsz? Egy naptömeg 20 km átmérőbe préselve. Ott a gravitáció saccra milliárdszoros, mint itt a Földön. Utána néztem a wikin. Két nagyságrenddel alábecsültem. 2 x 10 a 11-en. 200 000 000 000 g, azaz kétszáz-milliárd g a gravitáció. Az elekronjainak a zöme megsemmisül és neutronosítja a protonokat. Úgy belepréselődik az elektron a protonokba, hogy megsemmisül, és a kvantum tulajdonságai átalakítják a protonok kvarkjait és a proton neutronná válik. Az egész katyvasz neutrinók kisugárzása után egymillió fokosra hűl a kezdeti százmillióról egy év alatt. Mit akarsz te ott gyalogolni, ahol egymillió fokos szuperleves ezerszer körbefordul egy 20 km-es gömbön, ahol kétszázmilliárdszoros a gravitáció, és a szökési sebesség a fénysebesség harmada?