llax#51
A fenntartott fúzió megvalósíthatóságával kapcsolatos kilátások nem ennyire borúsak. Ha reménytelennek tűnne az egész, akkor az ITER projektet is rég elkaszálták volna. Olyan projektről van szó, amit kellő összefogás és anyagi feltételek megléte esetén évekkel hamarabb is elkezdhettek volna, megfelelő finanszírozás esetén az ütemterv is szorosabb lehetne. Itt közel sem hipp-hopp megépítésről van szó, mindössze arról, hogy a gyakorlati kísérletekhez szükséges eszközök a lehető legkevesebb késlekedéssel álljanak a fizikusok rendelkezésére. Hamarabb tudnánk, mi az ami megy és mi nem megy, mely területeken van szükség további intenzív fejlesztésre.
Az elméleti fizikusok elüldögélhetnek még évtizedekig is a monitoraik előtt, a szuperszámítógépeiken megszülethet a "tökéletes" megoldás, elszórakozhatnak vele ezrede méretekben, csak az az apró probléma lesz, hogy a háttéripar - akik a hardver különböző komponenseit szállítanák - nem lesz felkészülve a megvalósításra.
De tudod mit: Jelen pillanatban azzal is kibékülnék, ha valaki mutatni tudna nekem egy igazán 21. századi fissziós erőművet, amiben benne van minden 20. században megszerzett tudás és tapasztalat (erőmű alatt itt a teljes komplexumot értem). Hosszú élettartamra, könnyen felújíthatóra tervezik. A korábbi biztonsági kockázatokat nagy arányban kiküszöbölték. Ami a fűtőelemeket a lehető legtovább tudja használni. Ami az eddigi hulladékhőt is nagy arányban hasznosítani tudja, még olyan áron is, hogy az erőmű ezen szekciója gazdaságilag közel nullszaldós. De még lehetne sorolni. Akár a fentiekre, akár további fejlesztésekre lehetne példákat találni. A gond csak az, hogy szinte ahány példa, annyi erőmű, pedig itt egyáltalán nem egymást kizáró dolgokról lenne szó, hanem olyanokról, amit akár egy tető alá is össze lehetne hozni...