Mi az élet értelme? Kik vagyunk? Miért vagyunk itt?
  • Slinky Cyle
    #67
    amennyit én erről tudok, az az, hogy már több száz különféle kísérletet elvégeztek, annak megállapítására, hogy miről van szó..mindig az jött ki eredményül, hogy nem a mérés hatására ugrott össze részecskévé a vizsgált dolog, hanem a tudatos megfigyelővel való kölcsönhatás során.

    A legújabb kísérletek már úgy tudják megállapítani egy részecske helyzetét, állapotát, hogy a mérő műszer nem lép vele semmiféle kölcsönhatásba.. pl előállítanak egy összefonódott részecskepárt, és csak a pár egyik részével végeznek méréseket, miután a pár másik része már a múltban becsapódott az vizsgálóernyőbe, vagy egy detektorba.

    Azt fontos megállapítani, hogy ezekben a kísérletekben, a vizsgált tárgyak, a kilövésük, és a becsapódásuk között nincsenek kapcsolatban semmilyen tudatos megfigyelővel.. tehát nem kapunk róla információt.. csak arról tudunk, hogy honnan lőttük ki a részecskét, és hogy hol csapódott be, vagy mit mért végül a detektor.

    Ha megmérjük a részecske útvonalát, vagy bármilyen információt nyerünk ki a berendezésből arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban van a vizsgált részecske, akkor a részecske csak részecskeként viselkedik, és nem áll elő a hullámjelenség.

    Ha semmilyen információt nem kapunk a részecskéről, ( a tudatos megfigyelő elszigeteli magát tőle) még abban az esetben sem, ha detektorral végig mérjük a részecske állapotát, de aztán ezt az információt a tárolás után letöröljük, úgy hogy semmilyen tudatos megfigyelő nem kerül vele kapcsolatba, akkor viszont a részecske hullámfüggvény szerűen viselkedik.

    A kísérletek megállapították, hogy a jövőben tett választás arra vonatkozóan, hogy megismerjük e a detektor által mért eredményeket, kihatással van a múltban történt (de még tudatos megfigyelő által nem ismert) eseményekre.

    Tehát a jövőben hozott döntésünk, befolyásolja a múlt olyan eseményeit, amik valószínűségi állapotban vannak vagyis olyan eseményeket, amik a múltban még nem szilárdultak meg a valóságunkban.

    Tudom, hogy zavaros.. és szembe megy a józan ésszel, talán úgy tűnik, hogy a logikával is.. de ez a valóság, amit el kell fogadnunk..