"Énok égi útja

17. 1. És megfogtak és egy olyan helyre vittek engem, ahol az ott levők olyanok voltak, mint a lángoló tűz, és amikor úgy akarták, emberként jelentek meg.

2. És egy olyan helyre vittek engem, ahol sötétség volt, és egy hegyhez, amelynek csúcsai az egekbe értek.

3. És láttam az égi fények lakhelyét, és a csillagok és a mennydörgés tárhelyeit, egészen a legmélyebb mélységig elláttam, ahol tüzes íj volt, nyilak, azoknak tegezük, és egy tüzes kard, és minden villámlás.

4. És az élő vizekhez vezettek engem, és a nyugati tüzekhez, ahol a nap mindig nyugovóra tér.

5. És egy tüzes folyóhoz értem, ahol a tűz vízként folyik, és beleömlik a nyugat felől álló nagy tengerbe.

6. Láttam a nagy folyókat, és a nagy folyóhoz értem, nagy sötétséghez, és egy olyan helyre mentem, ahol nem bolyong hús[test].

7. Láttam a téli sötétség hegyeit, és egy helyet, ahol a mélységek vizei fakadnak.

8. Láttam a föld minden folyójának száját, és a mélységnek száját.

18. 1. Láttam a szelek tárhelyét: Láttam, hogyan látta Ő el azokkal az egész teremtést és a föld szilárd alapjait.

2. És láttam a föld szegletkövét: Láttam a négy szelet, amely [a földet és a] menny boltozatát tartja.

3. És láttam, ahogy a szelek feszítik az égboltot, és megállapodnak a föld és menny között: ezek az egek oszlopai.

4. Láttam a mennyek szeleit, amelyek körbeforgatják a napot és a csillagokat a pályáikon.

5. Láttam a földi szeleket, amint a felhőket viszik; Láttam az angyalok ösvényét: Láttam a föld végénél, honnan kezdődik az ég boltozata."

(...)

Utazás a föld széleihez

33. 1. És onnan továbbmentem a föld végei felé, és hatalmas vadállatokat láttam, mindegyik különbözött a másiktól; és (láttam) madarakat, melyek úgyszintén különböztek megjelenésükben és szépségükben és hangjukban. És az állatoktól keletre láttam a földnek végeit, melyen a mennyek nyugodtak, és a mennyek ajtaját nyitva.

2. És láttam, ahogy a mennynek csillagai elősorjáztak, és 3. megszámláltam a kapukat, amelyeken keresztülhaladtak, és leírtam minden kijáratot az egyes csillagok szerint, számukat és neveiket, feladatukat és pozícióikat, az 4. idejüket és hónapjaikat, ahogy Uriel, a szent angyal, aki velem volt, megmutatta nekem. Mindent megmutatott nekem és mindent leírt nekem: neveiket is felírta nekem, és törvényüket és rendjeiket.



A föld északi széle

34. 1. Onnan továbbmentem észak felé, a földnek végei felé, és láttam ott egy hatalmas és pompás eszközt az egész föld végeinél.

2. És láttam itt három nyitott ajtót a mennyben: mindegyiken keresztül északi szelek áramlottak: amikor ezek fújnak, hideget, jeget, fagyot, havat, párát és esőt hoznak.

3. És amikor az egyik bejáraton keresztül fújtak, áldást hoztak, de ha a másik két kapun keresztül fújva jönnek, akkor tépik és kínozzák a földet, s hevesen fújnak.



A föld nyugati széle

35. 1. És onnan nyugati irányba mentem, a föld végeire, és ott a mennyek három kapuját láttam, olyanokat, amelyeket keleten is láttam, ugyanannyi számban, ugyanannyi kijárattal.



A föld déli széle

36. 1. És onnan délre mentem a földnek végeire, és láttam ott három nyitott kapuját a mennynek: s onnan jött a harmat, az eső és a szél.



Visszatérés keletre

2. És onnan kelet felé mentem az égbolt keleti széléig, és láttam itt a mennynek három keleti kapuját nyitva, és kicsiny kapukat felettük.

3. Ezeken a kicsiny kapukon át a menny csillagai jöttek, és futották útjukat nyugat felé azon az ösvényen, melyet mutattak nekik.

4. Amikor mindezt láttam, dicsőítettem - s örökké dicsérni fogom - a Dicsőség Urát, aki azért alkotta e nagy és dicső dolgokat, hogy feltárja művének nagyszerűségét angyalai és az emberi lelkek előtt, hogy azok dicsőítsék művét; s azért, hogy minden teremtménye lássa erejének alkotásait, dicsérje kezének nagy műveit és áldja Őt mindörökre.

Énok Könyve