Vol Jin#3
A neutrínók nem jutnak ki a feketelyuk belsejéből. Jelen esetben egy összeomló csillagról van szó, ahol a mag omlik össze, de mielőtt feketelyuká válik, egy darabig még neutroncsillag lesz. Na ez ontja magából a neutrínókat a napunk tömegének 10%-a válik neutrínóvá. A magon kívüli csillagrétegeken fénysebességgel keresztül halad a neutrínók özöne. Ez azért lehetséges, mert a neutrínó nagyon semleges, nem nagyon lép kölcsönhatásba a többi anyaggal. Elméletileg egy fényév vastagságú ólomlemezen (van értelme lemeznek nevezni?) 50%-os eséllyel átjut. Tehát 100 neutrínóból 50-nek sikerül. Párszázezer kilométernyi plazma a fényévnyi ólomhoz képest semmiség.
Szerintem a feketelyuk párolgását keverted a feketelyukká összeomló csillagmag neutroncsillagi fázisában kivocsátott neutrinóözönnel.
Abban az esetben a húrelmélet szerinti teret alkotó anyag-antianyag párok az eseményhorizont (a határvonal, ahonnan a fény már nem tud megszökni) közelében ketté szakadnak, és az antianyag belepottyan a lyukba, meg az anyag is, agy nem történik semmi, viszont nagyon néha egy anyagi részecske megússza a belepottyanást. A nagyon néha azt jelenti, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az adott részecskének ez sikerül, de mivel nagyon sok az ilyen részecske, némelyiknek mégis sikerül.