A hozzád hasonló emberek bizonyos tudás hiányában, tapasztalatlanságból eredően, negatív környezeti hatásra vagy rosszindulatból sokszor állítanak olyan valótlanságokat vagy ferdítik el a tényeket, amelyek társadalmi szempontból kifejezetten kártékonyak, ráadásul a demagógiájuk könnyen "fertőz". Még csak nem is lehet igazán hibaként felróni ezt senkinek, mert a gyűlölködés, kirekesztés és az empátia hiánya nem csak elfogadottá, hanem elvárttá is vált. Azoknál is, akikre elméletileg példaképként kellene tekintenünk.
Ilyenkor jön az a rész, hogy mi mit tehetünk, akik nem vagyunk olyan pozícióban, hogy formálni tudnánk nagyobb tömegek gondolkodásmódját. Amikor érezzük azt, hogy egy bizonyos gondolat talán átlépte a határt (feltéve persze, hogy észrevesszük, mert már ez is ritka), akkor beállhatunk mögé, mert ezáltal "barátokat" szerezhetünk, és ha többen gondoljuk ugyanazt a hülyeséget, akkor még igazunk is lehet. A másik lehetőség, hogy figyelmen kívül hagyjuk, mert úgyis mindenki tudja, hogy badarság, és semmi következménye nem lesz, vagy majd más megoldja helyettünk, mert mi nem szeretjük a konfliktusokat. És ami szinte sosem fordul elő, hogy azt mondjuk, hogy elég legyen, mert ez nem helyes. Aztán persze kisebbségi pozícióból észérvekkel sincs sok esélyünk, de legalább megpróbáljuk.
Ott van még az a lehetőség is, hogy nagy világmegváltónak gondoljuk magunkat, pedig semmi gond nincs ezzel a tendenciával, és amíg közvetlenül nem érint minket a téma, addig fogjunk be a szánkat, és örüljünk neki, hogy nem a mi nyomorunkról van szó.
Mivel te jelenleg nagy valószínűséggel abba a csoportba tartozol, akiknek eszük ágában sincs kétkedni a saját tudásukban, a tanult erkölcsi normáikban vagy a környezetük által sugallt "helyes" viselkedésben, így minden olyan eszközzel élni fogsz, ami a valóságot a te kedved szerint torzítja. De ez a szélmalomharc nem is feltétlenül rólad szól.

Szerk.: Ez a hozzászólásod meglehetősen összefüggéstelenre sikeredett, de feltételezem, hogy nem is rólam/nekem szólt.