Tájszavak és tájszólás, avagy a magyarok ékes beszéde
-
Rotcsa #347 Szabolcs-Szatmár: A kukorica = tengeri,
a kb 10 év alatti korú gyerek = puja,
a talicska = furik,
a heverészéssel kifetrengett takaró= ledencelt takaró, vagy lepedő.
A tócsni vagy bere az =lapcsánka,
a nudli = angyalbögyörő.
A jó = jauó,
a zöld = ződ, a ló = lú
a megy az idősebbeknél= megyen,
a hozzátok = nálatok. tehát megyek nálatok.
A jöttök = jösztök.
Az add ide viszont add ide, és nem add oda, mint ahogy sok dunántúli és pesti okos mondja.
Mindezeket a gondolatokat alma és szilva pálinkával hörpintjük le és nem szokás azt kóstolgatni, húzóra kell inni. Köhögni tilos, jó pofát vágsz, ha bele döglesz is!
Ha a cigány beszól, rászólunk, ha folytatja, nyakon basszuk!
A töltött káposzta paradicsomlében fő, a vasárnapi ebéd pedig elképzelhetetlen húsleves, krumplipüré és rántott hús nélkül, csakúgy mint a húsvét sárgatúró nélkül.
A szerszámos kamra az pecu, a tüzelőanyaggal fűtött, saját kéményes kis-kályha, amin főzni is lehet pedig spór.
Ha valamit nem értek, azt mondom HE? Ha megértem, akkor Há! Ha szólok valakihez, úgy kezdem, Te! Ha valaki dolgain nagyon elcsodálkozok, akkor jauó, ember! vagy jauó, fijúúú!
Kicsit loptam is, remélem nem haragszik senki! :D
Ha eszembe jut még valami, akkor írok.