#3
Nos, mikor eljön a világvége, mindenki a családját próbálja menteni elsősorban. Meg aztán irodai melón volt, lehet simán hazaengedték, mivel földrengés és szökőár volt, ők meg úgy tudták, hogy a reaktor elpusztíthatatlan és erre is fel van készítve (még nem volt komolyabb vészhelyzet az erőműben). Azután, este riasztották is és mehetett nyilván vissza melózni, ahogy írják is, ő (is) felügyelte a vészeseti hűtőrendszereket.
A felesége reakciója is érthető, full káoszban az ember próbálja tenni a dolgát, míg maga is össze nem omlik segítség (és vezetés) híjján. Itt egyértelműen az állam felelőssége merül fel, mivel nem voltak képesek irányításuk alá vonni a menekültekkel kapcsolatos teendőket. Nyilván van aki képes hetekig végezni a feladatát, amit már senki sem ró rá és senki sem kéri számon, míg meg nem hal, de a legtöbb ember egy idő után feladja. Főleg ha van három gyereke, akik az ő felelőssége, a férje meg visszamegy a reaktorhoz menteni ami menthető. Az embereknek van egy mentális (és morális) terhelhetőségük, épp erről is szól a cikk.
#3