gg01#18
Ami utólag eszembe jutott, kicsit szaftosabb; hagyjuk a göndörnyalazást, ahogy Jim Carrey barátunk mondaná:
Kifelejtettem egy lényegeset, hogy mire is legirigyebb az irígy ember; szerintem olyasmire, amit sokan nem is hinnének:
Az irigy ember arra a legirigyebb, ha meglát valakit, akiből hiányzik az irigység.
Miért ? Hát csak azért, mert akkor szembesül vele, mikor látja annak az illetőnek a spontán villám megnyílvánulásait, hogy milyen is az a belső lelki szabadság, és boldogság állapot; amitől ő már pszichológiailag fényévekre került, és igen kis esélye van beérni azt az egészséges állapotot.
De minekutánna önimádó emberről beszélünk, hiúságánál fogva; hogy ne kelljen eközben szembesülnie saját lelki elkorcsosulásával ; ezért mindenképpen teóriákat kell kiagyalnia, hogy a maga szemében is undorodhasson attól, akire inkább fel kéne néznie; és így kerülheti el azt, hogy megundorodjon addigi életétől; aminek azért meglenne az a rejtett haszna, hogy elindulhatna végre az álsikeresség helyett, a valódi siker útján is, amihez végre nem kéne mindenféle sötét alkukat kötnie már.
Igen ám, csak hogy miután a pokol felé vezető úton, a pokol áhított esetleges kánaánja már csak néhány lépésre láccik; legalábbis onnan már sokkal közelebb, mint az eredetileg helyes utirány, amit ugye jó régen elcseszett; onnan már nem fordul vissza; most már közelebb van a pokol, és meg kell nézni, hátha mégse annyira pokol az.
Ezért van az az irány ma, hogy egyre több sminket, protekciót, mankót, és lobby-t használunk; mert csalás nélkül nyomorékok lettünk; a mozgólépcső nyomorékká tett; ezért megy minden a látszatvilág irányába, mert a valóságról már lekéstünk; ennyi maradt az emberiségnek jelenlegi tendenciájába; tönkretesszük a valóságot, legalább álmodjuk oda hogy szépek vagyunk.
Szóval az a kishülyepistike pontosan az ellentettje; mert hát azzal is szembesül sokszor, hogy nemcsak hogy könnyen boldog, spontán, egyszerű és nagyszerű, de ez bármely mindennapos tevékenységeibe is megmutatkozik; pillanatok alatt megoldja, amin mások piszok sokáig rágódnának, vagy szinte soha nem oldanának meg.
Kishülyepistikének azért kell a terrort elszenvedni; mert hiába tehetségesebb; de a rossz utat választott irigyek bőséges többségben vannak; és egyedül nem bírhat ennyi ellenséggel, akármilyen gladiátorlalkü; kompromisszumra meg nincs esély ezekkel a pitbullbarmokkal.
Kishülyepistike nem akart belefolyni ebbe az emberiségelejétől fogva tartó lehetetlen és totál értelmetlen harcba, aminek a közepébe belelökte a sors; ami onnan indult, hogy Isten kilökte az embert a paradicsomból, és az ember nem látja be hibáját, inkább makacsul sértődötten építgeti a saját kánaánját, ami csak a technikai szinten láccik annak , valójába egy romhalmaz, amit szerencsétlen utódaikra hagynak, akikre majd jól ráomolhat, de kit érdekel, mi már úgy se érjük meg.
Kishülyepistikének további főbűne, hogy egyszerüségénél és nagyszerüségénél fogva, tehetségességénél, és boldog vidám könnyed spontán megnyílvánulásánál fogva, az irigy pittbullkák megérzik a szagát, hogy ez nem az ő fajtájuk, inkább valami isteni, ezért vesznie kell, akkor is ha mondjuk pogány vagy ateista lenne tudatállapota, nincs mentség, ki kell nyírni mindenkit , aki nem az ő fajtájuk. Igyekeznek átlagembernek tűnni, de belül titokba szétrobbannak a förtelmes akaratosságuktól.
Egyre negyobb a kontraszt a között, hogy mit hisznek róluk, és kik is valójába; örömmel látják a visszajelzésekből hogy sikerült becsapniuk az egész világot; csak közbe megfeledkeznek ennek áráról: Maguk se emlékeznek már rá, mi is micsoda, mert mindent össze vissza manipuláltak már, gordiuszi csomójukba belegabajodtak, mégis azt remélik, ez is belefér.
Hát nem fér bele irígy kis barátom; és ezt te is tudod; ezért kell kinyirni a tehetségesebbeket, és kishülyepistikének titulálni őket; ki kell radírozni a világegyetemből, mert jelenlétükkel emlékeztetnének rá, milyen messze van az az egyszerü és nagyszerü út, amiről a jó franc se tudja mikor tért már le az ember, és szerintük ez azt az árat is megéri, hogy pont azon utolsó fűszálakat tépik ki gyökerestül, akik visszavezetnének a kánaánba.