asgh#12
Az MS nem adott tőkeinyekciót az Apple-nek. A 90-es évek végén, vásárolt 150000 szavazat nélküli részvényt 150 millió dollárért. Később átkonvertálták 18 millió normális részvénnyé, amit kb. 2001-ig eladtak.
Az eredeti részvényekhez az MS gyakorlatilag zsarolás útján jutott hozzá: a 150000 részvény volt az ára, hogy az MS továbbra is kiadja az Office-t MacOS-re. (Az ügy részletei az MS ellen folyó perben derültek ki.) Az üzlethez semmi köze nem volt Jobsnak, aki akkoriban nem dolgozott az Apple-nek.
Ami a cikket illeti:
Szerintem nem annak kellene osztania az észt, aki majdnem csődbe vitte a céget, főleg nem egy olyan stratégia ellen, ami ezek után a világ legértékesebb vállalatává tette az Apple-t.
Az Apple termékek az üzleti modell miatt drágák: míg más gyártók olcsó hardvert adnak és máshol realizálják a nyereséget (az Amazon pl. a tartalomszolgáltatással), addig az apple komplett, jól működő _rendszert_ ad, amit a hardver magas árával kell megfizetni.
Ezt a modellt nem lehet alacsony hardver árak mellett fenntartani. Az pedig a többi _nem_ ázsiai hardvergyártó vergődéséből jól látszik, hogy semmi értelme az ázsiaiakkal árháborúba keveredni, mert ők mindig tudnak lejjebb adni a minőségből, még 20%-al több gyereket a gyártósorok mellé állítani anélkül, hogy a sajtó ekézné őket, stb., stb.
Amikor megjelentek az olcsó netbookok, ugyanez a mantra ment: az apple kénytelen lesz beszállni az üzletbe és lejjebb adni az áraiból, mert amerikán kívül hódítanak a filléres laptopok és ez a jövő. Aztán az Apple kihozta az iPadot, és a netbook kategória a kihalás szélére került.
Az Apple tehát abban jó, ha alakítja a trendeket és nem meglovagolja azokat, az alsó kategóriás piacot pedig átengedi az ázsiaiaknak mert az úgyis az övék, akár tetszik, akár nem.