Tufu#45
A1274815.. teljesen nyilván való, hogy reális képet próbálsz kreálni magadban a szimulációs elmélet megcáfolásáról. De:
"Ad kettő jó szórakozást hozzá, hogy le programozd, azt ami felismeri mikor kell lemenni subatomi szintre és mikor lehet a makrovilág szimulációjával eljátszani."
ezen a mondatodon akadnék ki, ha most nem lennék terápiás hangulatomban.. engedd el a fantáziád, ne akard azonnal megmagyarázni.. játssz el a gondolattal:
Programozó vagy.. Azt mondod magadban, te mindent tudsz a programozásról és létrehozol egy virtuális világot.. Hogy kezded el? Legyen: random anyagösszetétel.. egy-két támpont: legyen egy állandó érték, pl. gravitáció, aminek ez és ez a jellemzői.. Fusson le a program mondjuk X idő alatt vagy menjen ameddig él a gépem :D jó sok sort pazarolsz, hogy minden meglegyen.. futtatod.. hopsz NAGY BUMM, létrejönnek a csillagok, bolygók, stb. Hoppá egyik random bolygódon, ahol sok minden van, létrehozunk egy alap életet, mondjuk ami ellátja magát (tudod, hogy neked is erre van szükséged, hogy élj). az anyagokat úgy ruházod fel tulajdonságokkal, hogy működjön a rendszer.. kitalálsz rá egy szerkezetet és random-ba állítod.. Közben változik minden, mert random dolgokat hagytál bent.. Írkálod a patche-ket, folyamatosan fejleszted és egyszer csak kialakítottál egy teljesen kusza, de nyomokban még is rendszerezett programot.. hoppá, felfedezed, evolúció csúcsán egy hasonló lény, mint te, csak még nem elég okos.. fú.. még a végén rájön, hogy valami nem kóser, mert ugye fejlődik!!! kapkodva kitalálod írjunk hozzá egy végtelen ciklust, hogy sose tudja meg, hogy ő egy program.. A végtelen ciklus a következő: bontsuk le az anyagokat végtelen töredékekre, hogy mindig kutassa, hogy mi az abszolút méret.. mi a legkisebb darabja a világnak és mi a legnagyobb mérete a világnak.. beállítod: végtelen.
Kész.. csak játsz el a gondolattal.. hát létrehoztál egy univerzumot.. nem tartott sokáig.. persze ez nem ilyen egyszerű, de te mindent tudsz és úgy csinálod, ahogy akarod.. persze sosem nőheted ki magad, mert te is azt veszed egy idő után észre, hogy mindent másoltál magad körül, mert csak azt tudhatod, amit te is tudsz, mást nem.. Random tulajdonságú lények a világomban? Mi az amit létrehoztál? Ahányszor lefuttatom a programot létrehozok egy világot? Vajon engem is így leprogramoztak, egy hozzám hasonló lény? Itt a paradoxon..
Ez a gondolat menet az, ami szülhette azt az elméletet, hogy szimulációban élhetünk.