liberty2#38
Utálom amikor elkezdek írni egy hozzászólást aztán látom, hogy valaki közben leírja pontosan ugyanazt. :) Munkással értek egyet. Ha tudjuk, hogy véges a kapacitásunk amivel szimulálni kell valamit akkor csak annyit szimulálunk amennyi az adott eredményhez szükséges és azt is csak akkor amikor szükség van rá. Vegyük például a SIMS-et. Van egy ház és abban van egy lakó. Tudjuk, hogy a lakó képes WC-re menni, enni, TV-zni, aludni. A WC és a hálószoba az emeleten van, a nappali és a konyha pedig lent. Egyszerre csak egy emeletet tudsz figyelemmel kísérni. Amikor az emeletet nézed akkor a számítógép nem küld jelet a videókártyádnak, hogy rajzolja meg ide-oda a WC-t mert az nem az emeleten van. Nincs szükség rá => nem foglalkozik vele a szimulátorunk. Az más kérdés, ha lemegy a karakterünk az emeletről, de a nézetet fent hagyjuk. Akkor sem kell sok mindent megtenni a CPU-nak és a GPU-nak, mert csak a folyamatot kell szimulálnia, komolyabb grafikai teljesítmény nélkül. Tehát maradt erőforrásunk feleslegbe. Ami azt jelenti, hogy nem kell mindent szimulálni, csak azt amit aktuálisan igényel a programban a szimulált elem. Ez az elem pedig nagyon könnyen lehet, hogy a mi tudatunk.