Avagy: Ami a Bibliából kimaradt
-
ManoNegra #519 Itt egy összefoglaló a krónikáinkban fellehető tudásról:
Az i.e. IV. évezred környékéről nincsenek jól dokumentált, megfejtett Kárpát-medencei nyelvemlékek. Így aztán közvetett bizonyítékokra kell támaszkodnunk. Az első ilyen bizonyíték néhány hittétel. Ugye mindenki tudja: Kézai, a Bibliához nyúl, midőn ősi eredetet keres az Árpádoknak.
Valóban így lenne?
Sebestyén László mutatott rá Kézai Simon védelmében, hogy krónikáink— elsősorban persze Kézai művének — “bibliai ihletettségű”-nek tekintett része nem a Bibliából származik, sőt helyenként mintegy kiigazítja azt. Idézzük most pontosan az Ő észrevételeit:
“Mit mond Kézai? (A hun-magyar krónikából vett minden idézetem — az iránta való tisztelet-adásból is — kivétel nélkül Szabó Károly fordításából való) »..az özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben a Jafet magvából eredt Menroth óriás, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni, a toronyba menekülve a bosszuló ítéletet elkerülhessék.«
Györffy György (...) a Menroth név említését Kézai tévedésének tartja. A Menroth név — mondja Györffy — a magyarok felett korábban uralkodó kazár kagán neve, s a hun történet írója a régi gesta (ősgesta) Menrothjához írta mindazt, amit a hasonló nevű Nimródról a Bibliában talált.
Kézai nem tévedett. Többről és másról van szó.
Bizonyításul egy magyar szerző, Krausz Sámuel lenyűgözően érdekes gondolatmenetét követem. Megállapításai abban összegezhetők, hogy a huntörténet írója babiloni pogány mítoszokból merített, mert a Biblia szerint Nimród nem lehet Jafet fia, a pogány hagyományban pedig igenis az. Hieronymus egyházatyánál nincs is meg az a részlet, hogy a bábeli toronyépítést Nemrot kezdte volna meg, de a pogány forrásokban ez hitelesen fellelhető...
Berossus káld történetíró ezt így adja elő: »Midőn Belás, Jupiter fia meghalt, Nemrót a népével Senaár mezejére jött, ahol kijelölt egy várost és fölötte nagy tornyot alapított a víztől való megmenekülésnek százharmincegyedik esztendejében és uralkodott 56 évig és a tornyot fölépítette a hegyek magasságáig és nagyságáig.«
Az összefüggés Berossus tudósítása és Kézai Menroth-ról (a név többféle formában található: Menproth, Nemprot, stb.) szóló mondatai között nyilvánvaló, nemcsak mert Nemrotot tünteti fel toronyépítőnek, hanem azért is, mert pontosan datálja a torony építését a vízözön után. (Krausz Sámuel még a meglepően csekély 70 év eltérést is eltünteti egy logikus számegybevetéssel.)
Berossus Nemrottal kapcsolatban sokat beszél a szkítákról is, a Tanais folyó nevet szintén említi. E kapcsolatot Epiphanius egyházatya így világítja meg: »a hellének ezt a Nemrotot tartják Zoroasternek, aki tovább költözvén a keleti részek felé Baktriának alapítója lőn.« Ugyanezt mondja Isidorus Hispalensis (De Asia XIV.3.) »Először Perzsiában keletkezett a magika mesterség, ahová ugyanis az óriás Nemrót a nyelvek összezavarodása után elment volt.« Idézzük Kézait: »...Vissza kell térnünk Menroth óriásra, ki a nyelvek megkeződött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ezidőben Persie tartományának neveznek, és ott Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Magort, kiktől a hunok vagy magyarok származtak.«
Eviláthról tudnunk kell, hogy a görög-római világban létezett egy Kis- és egy Nagy-Eviláth. Az ókorban ezt az országot Hunniának nevezték, Kosmos Indikopleustes 510-ben beutazta Dél-Arábiát, Abessziniát és Indiát s Keresztény topográfia c. művében egy helyütt ezt írja: »India és Hunnia, vagyis Eviláth.« (A könyv 1527-ben jelent meg Baselben.)
(...) Tehát a pogány források tanúsága, hogy Nemrot volt a szkíta vallás megalapítója, s ő a szkíta vidék és Asszíria első királya...
Szücs Jenő állításával szemben — miszerint Kézai egyenes bibliai népgenezist ad —, a bábeli torony építésének Gesta-beli indokolására kell felhívnunk a figyelmet:
A Biblia szerint a tornyot a dicsőség és a hírnév kedvéért kezdték építeni. Pap létére Kézai mégis a pogány hagyományban megőrződött valóságos okot mondja: »minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni...« (...)
Az elmondottakból érthető meg az, hogy Kézai (s nyomában a Pozsonyi és Budai Krónika) mit sem törődve Nemrot (Biblia szerinti) hamita voltával a jafetita szkíták ősének teszi meg őt. Ez nem ellentmondás, nem tudatlanság, hanem a monda egészéből merített igazság." (Sebestyén 1975. 24-26. o.)
Tovább is van: Molnár Géza: Kitalált (magyar) ókor