-
kvp #65 A virtualis (digitalis) penzzel ugyanaz a baj, mint jelenleg a fizikai penzzel, tehat az, hogy a kibocsato allam nem rendelkezik iranyitasi jogkorrel felette. Hahogy ma a kormany nem kepes se befolyasolni, se ellenorizni a forintos tranzakciokat, ugy nem kepes a kiadott papir es fempenzek utjat sem ellenorizni. De ha kepes is lenne, akkor sem tudna a piacon levo valodi es virtualis penz mennyiseget iranyitani, mert a jegybank felett nem rendelkezik semmilyen iranyitassal, az jelenleg itthon az eu felugyelete alatt van. Ez az unio egyik szabalya, nyugaton eppen ezt erossitik most osszevont kozponti bankka, tehat papiron is megszunik a fuggetlenseguk.
Mit tehet az allam? Egyreszt erositeni kell a konnyen kovetheto virtualis penz hasznalatat, viszont mindezt ugy, hogy az allam minden tranzakciohoz hozzaferjen. Erre jelenleg az egyetlen torvenyes ut egy kis merteku ado bevezetese, amit fel lehet hasznalni arra, hogy az osszes bank tranzacios adatbazisat el lehessen eri, adoellenorzes jogcimen. A masik fontos szempont, hogy a kozponti bank, tehat a 'penznyomda' feletti iranyitast vissza kell venni valamilyen modon, amig meg ez lehetseges. Onnantol az allam donti el, hogy a tervgazdasagi rendszerben mennyi forint letezhet es milyen arfolyamon hajlando bevaltani a kulfoldi valutakat. Ez reszben csorbitja a penz konvertibilitasat, de lehetove teszi az infacio tervezeset es iranyitasat (akar deflacio azaz arcsokkenes is okozhato ilyen modon). Egyebkent ez a kinai modell is, meglatjuk, hogy ott es itthon mukodik-e. Egyebkent a nagytokesek szamara ez remalom, mert az allam barmikor legalis modon elveheti a virtualis vagyonukat.
A fenti iranyitott rendszer egyetlen jelenleg alternativaja a jegyrendszer, ahol minden tranzakciot az allam hagy jova, tehat azt is megmondja, hogy az adott osszeg mire koltheto el. Ilyen rendszert hasznalnak nyugaton is a szegenyek segelyezesere, mivel igy iranyithato a fogyasztasuk, tehat a szegenyeknek kifizetett segelyek lehetoleg belfoldi vallalkozoknak csapodnak le mint burkolt tamogatas. Ez tobbnyire jo a lakossag nagyobbik reszenek es a szegenyek sem halnak ehen. Nemzetkozi elszigetelodes eseten a teljes lakossagra kiterjesztheto, erre volt pelda mind keleten (itthon), mind nyugaton (angliaban a 2. vilaghaboru alatt). Nem idealis, de amennyiben csak a segelyezesek mennek ilyen modon meg elfogadhato.
Na ezt hivjak gazdasagi szabadsagharcnak, nem az elbenazott kommunikaciot. Es az a jo, hogy ezt lehet teljesen demokratikusan, mindenfele kommunista eszmek nelkul is csinalni, bar a nemzetkozi tokes csoportok szeretik az osszes fuggetlenedesi kiserletet vagy kommunista vagy fasiszta rendszernek beallitani, pedig egyszeruen a demokracia es a kapitalizmus szetvalasztasarol van csak szo. Fontos, hogy a folyamat vegen a demokracia maradjon meg, es akkor mar barmilyen gazdasagi rendszer bevezetheto ami nem veszelyezteti a demokraciat, meg akar egy allam kapitalizmus is, amit sok helyen allandoan szocializmusnak neznek. (jelenleg politikailag meg ket alternativ part/csoport letezik, balra a nemzetkozi liberalis kapitalistak es jobb oldalon pedig a nemzeti kommunistak, lehet valasztani...)