Bannedusermail#92
"Így van, vöröseltolódás esetén a színképvonalak helye is eltolódik, míg elnyeléses vörösödésnél csak az egyes színtartományok intenzitása változik, a színképvonalak a helyükön maradnak."
Nem igaz, hogy nem értitek.
Két külön dologról beszélek.
Van a távolságméréshez használt standard gyertya módszer.
Felrobban egy szupernóva. AZ egyik típus mindig azonos energiával robban fel. Nem részletezném, hogy miért. Ha a fényereje azonos mindegyiknek, akkor az észlelt fény fordítottan arányos a távolság négyzetével. Segítek. Ha halványabb a fénye, akkor messzebb van.
Na de, ha a fényerejét csökkenti a galaxisok közötti anyag, akkor gyengébb a fénye, mintha tök üres lenne a galaxisok közötti tér. Tehát közelebb vannak, mint eddig gondoltuk. Egy galaxis távolságát meg úgy mértük, hogy a benne zörtén szupernova robbanások fényét mértük, így a benne lévő szupernovák távolságát mértük.
A vöröseltolódást pedig azért vetettem fel, mert egy galaxis távolodását a vöröseltolódásból számítottuk. Na de úgy, hogy nem csak a vöröseltolódást, hanem a galaxis távolságát is felhasználtuk. Na, de ha a két adatból az egyik téves, akkor a számítás is az. Teccik érteni?
A vöröseltolódásban semmi nem változik (nem is értem, hogy honnan vettétek, hogy nem ezt írtam volna), na de a távolság az lehet merőben más. Már pedig így a tágulás mértéke is más.
Szóval lehet újra számolni mindent, hogy mennyi sötét anyag meg energia kell a modellbe, hogy minden úgy nézzen ki, ahogyan látjuk.
Most tegye fel a kezét, aki nem érti, hogy mire gondoltam.
Nem nehéz, csak arra kell figyelni, amit a másik ír, és nem azon fantáziálgatni, amiről azt hiszitek, hogy a másik mondta.