#68
Egyrészt a te szóhasználatoddal, mindenki "lop", trükközik, hogy meddig mehet el a másik technológiájának lenyúlásában, jogosulatlan felhasználásában, csak ez a kérdés. Ahogy azt ezerszer megbeszéltük, ezt ugyan úgy csinálja az Apple, a Samu, a Sony, meg akármelyik cég. Namost egy ilyen abszolút jogi jellegű procedúrában, egy ilyen perben, ami nem emberek, hanem un. jogi személyek között jön létre semmi keresni valója olyan fogalmaknak, mint "erkölcs", meg "igazság". A lopás szó sem korrekt, mert annak is van egyfajta ilyen minősítése és nem is ez a jogi terminus technicus.
A te szavaidból az jön le, hogy megszemélyesíted ezeket a cégeket, "áldozatnak" tekinted az egyiket, "bűnösnek" a másikat, akinek "bűnhödnie" kell. Mint mondtam, ezek csak szervezetek, nem lehet őket erkölcsi szempontból megítélni. Az olyan hogy "bocsánatot kér", meg nagypofájú, meg "fülét - farkát behúzva" ezen a szinten értelmezhetetlen. Ehelyett a célszerű kommunikációs politika megválasztásában elkövetett hibák lehet egy jobb kifejezés. Ezeknek a cégeknek ugyanis nincs egójuk, nekik nem kell semmit bizonyítani, ha azzal csinálnak nagyobb profitot simán kinyalják mint vásárlónak a seggedet szóban, amellett hogy halálra nyúvasztják a melósaikat, amit persze szintén jól lekommunikálnak, mert adnak 1000 $ a bálnák megmentésére.
Ha benyeled ezeket a PR fogásokat, azt kell mondanom, az a te bajod.
Azonban jogosulatlan felhasználások között van különbség. Az egyik amit a kínai klónozók csinálnak a tényleg pofátlan másolás, a célja a vásárlók megtévesztése!!!! Na ez már erkölcsileg is megítélendő, mert a szenvedő fél nem egy elvont kategória, amilyen egy cég, egy szervezet, hanem egy érző ember. A samu mint cég ilyen fajta tudatos direkt megtévesztést, becsapást nem csinált. Az hogy egy esetben az Apple jogászai behúzták még is a csőbe az az ő ügyességüket dícséri, a samu vezetésének ugyanis nem lehetett célja egy ilyen per megkockáztatása. Ezt róluk feltételezni naívság.
Namost itt viszont amit látunk, amikor az Apple lemásolta ezt az órát, ez bizonyos szempontból egyfajta figyelmetlenség lehet, valszeg csak nem néztek utána a jogászaik, hogy ez a dizájn le van-e védve. Ők sem direkt csinálhatták ezt a bakit. Azonban, ha azt nézzük, hogy melyik baki nagyobb, függetlenül annak anyagi vonzatától, akkor szerintem valaminek a direktbe lemásolása súlyosabb, mint az, hogy nem egy az egybe, csak hasonló terméket akar valaki csinálni, de a bíróság szerint már átcsúszik egy ingoványos határon. Általában, ismétlem általában a direktbe másolás valahol valamilyen embernek az érdekeit is sérti, mint korábban írtam a vásárlóét, mert megtévesztheti, vagy az alkotóét a szellemi tulajdonának bitorlásával, erkölcsi és anyagi kár okozásával.
#68