#48
Ezt az egészet úgy lehetne talán kicsit jobban megismerni, ha klónoznánk 1000 példányban valakit. A klónok génállományát pedig kicsit változtatgatnák. De ezt egy liberális demokráciában legálisan nem fogják tudni megcsinálni. Ami érdekes kérdéseket vet fel a tudomány és a társadalmi rend kapcsolatáról, annál is inkább mert hosszútávon az emberiségnek mint fajnak a túlélése egyértelműen függ attól, hogy mennyire jól ismerjuk a genetikát, saját génkészletünket.
Másrészt, ha a génállomány tényleg egy összetett program, akkor bizony teljesen jogosak az itteni felvetések. Pl. egy programot nem lehet statisztikailag elemezni. Nem hatékonyabb, nem attól hatékonyabb az egyik program, mint a másik, csak mert az egyikben ABC-nek nevezik a változókat, amit a másikban XYC-nek, még ha a statisztika miatt ez is fog kijönni.
Én remélem, hogy a tudományban ez kierőszakol egy paradigma váltást. A tudomány fejlődése több száz évig az Occam borotvája elvre épült, ami egyszerű gép jellegű folyamatoknál működik. Komplex rendszereknél viszont értelmetlen válaszokat ad.
Az SG fórumain soxor felbukkanó evolúcia vs. kreacionizmus vita is ha kisarkítjuk erről szól. ásképp megfogalmazva: egyszerű folyamatok létrehozhatnak-e összetett komplex rendszereket, vagy csak komplex rendszerek/mintázatok szülhetnek, hasonlóan komplexeket, vagy inkább egyszerűbbeket?
#48