SeriusLame#90
Első szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma magas, ezért a népességszám csak lassan nő. A halálozások magas száma, valamint az igen alacsony átlagéletkor (alig 30 év) elsősorban a mostoha életkörülményekkel, a járványokkal, a magas csecsemőhalandósággal és a fejletlen orvosi ellátással indokolhatók. Ez a szakasz Európában a gyűjtögető életmód kialakulásától a 18. század végéig, míg a fejlődő világban a 20. század elejéig tartott.
Második szakasz: A kezdetén még nagyon magas születési számhoz a halálozások gyors csökkenése társul, ezért a népesség robbanásszerűen nő. A halálozások számának csökkenése az egészségügy és a gazdaság fejlődésének, ez által az életkörülmények általános javulásának köszönhető. Európában ez a demográfiai robbanás az ipari forradalom kezdetétől a 19. század végéig volt megfigyelhető. A legtöbb fejlődő ország csak a 20. század végére jutott túl ezen a szakaszon.
Harmadik szakasz: A halálozások száma még tovább csökken, de ezzel együtt megindul a születések számának gyors csökkenése is. Ennek következtében a népességszám növekedésének üteme lelassul. Ez a folyamat Európát a 20. század elején jellemezte, napjainkban az iparosodott fejlődő országokra és némely fejlett országra (pl. USA, Kanada, Ausztrália) jellemző.
Negyedik szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma alacsony szinten stagnál. A népességszám nem nő tovább, egyes országokban már a csökkenés is tapasztalható. Az életszínvonal növekedésével nő az átlagéletkor, és ez a születések alacsony száma mellett a társadalom elöregedéséhez vezet. Ez a folyamat a fejlett országokban figyelhető meg (pl. Magyarország, Ausztria, Németország)."
WIKI
"Azt pedig, hogy mennyit bír eltartani a föld nem tudom. Viszont azt tudom, hogyha mindenhol csak feleannyi baromságot gyártanának telefonból, érintőképernyős mosógépből, meg a fene tudja mit találnak még ki. Akkor valószínű, hogy jutna elég erőforrás arra, hogy simán eltartsuk az összes embert a földön."
Hát kb ezt próbálják beadni az embereknek, de ebből kb az első mondat az, ami biztosan tudható.
A gazdaság valójában a termelés és a fogyasztás egysége. Általában azonban mindenfajta pénzügyi számokkal szokták kifejezni, mert az a helyzet, hogy a valódi termelési és fogyasztási adatokat senki nem tudja! Meg tudod mondani, hogy hány db mobiltelcsit gyártottak és használnak? Nem! Max azt, hogy a mobiltelcsi piacon mennyi pénzforgalom van (legalább is az adózottat).
Namost ettől kezdve ez a mi lenne ha nagymamámnak faxavóna természetvédő sopánkodás tök értelmetlen. Nem tudjuk, hogy a mobiltelcsigyártás mennyire baxsza szét a Földet, azt tudjuk csak, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer olyan, hogy nem fenntarthatóan használja az erőforrásokat. Na most, hogy ebből a "környezetszennyezésből" kizsákmányolásból, mennyi jut a mobiltelcsi iparra azt senki nem tudhatja!
Namost az emberiségnek az lenne a nagyon jó, ha a fgyasztás és a termelés folyamatosan nőne. De ez összefügg egyrészt azzal, hogy ha nem növekszik tovább a népesség akkor a fogyasztás is megáll egy szinten.
Másrészt nagyon okos kapitalistabácsik kitalálták, hogy úgy is marha sok pénzt tudnak a virtuális páncélszekrényükbe összegyűjteni, ha nem növekszik a gazdaság, a termelés és a fogyasztás, sőt akár az emberek is kevesebben vannak. Így legalább nincs annyi baj velük. A világ vezető elitje láthatólag valami malthausi kríziskoncepcióból kiinduló forgatókönyvet akar megvalósítani. Aminek nem biztos, hogy bármi köze is van a valósághoz, de hogy az emberek nagyrésze mexopja ezt a negatív idealizmust, mint már annyiszor az biztos.