#170
"Hiába akarok repülni ha korlátok közé vagyok szorítva mert nincsenek szárnyaim, de dönthetzek úgy, hogy fel ülök a repülőre és úgy repülök a lehetőségeken belül szabadon döntöttem."
Tegyük föl, adott a lehetőséged, hogy felülj a repülőre, elutazz egy hétre egy gyönyörű helyre azokkal, akiket legjobban kedvelsz/szeretsz, mert valaki megszervezte, nincs semmi akadálya, hogy elmenj. A döntésed az lesz hogy elmész. Vagy nem mész el, hogy bizonyítsd a szabad akaratodat, vagy mert például félsz a repüléstől, akkor erre vezethető vissza a döntésed. Ami lényeges, hogy azért tűnik úgy, mintha mégis te döntenél, mert nem csak az szól bele a döntésbe, amit éppen mi is érzékelünk (pl. hogy félsz a repüléstől), hanem ebbe a teljes korábbi életed, ami befolyásolta hogy mennyire félsz tőle, mennyire tudod lekűzdeni a félelmedet, mennyit aludtál előző este, milyen az ég (furcsa, de hangulatra van hatással, és ez is befolyásolja a döntéseinket). Hiába tűnik szabad akaratnak, mindig van, pontosabban vannak okai a döntéseinknek. A pszichológia pontosan ezt veszi alapul, ez nélkül nem is működne (mégha ezt másképpen is magyarázza némelyikük).
Másik példa, elolvasod ezt az üzenetet, tegyük föl nem zavar meg semmi, kkor ez kiváltja benned, hogy elkezdj gondolkodni (sokminden mástól függően azon, hogy tényleg van-e ebben valami, hogyan érvelj ellene), az hogy elhiszed-e amit én írtam vagy sem attól függ, hogy korábban miket olvastál, milyen gondolatok jutottak eszedbe - amik megint rengeteg mindentől függenek, kezdve az aktuális hangulatodtól egészen a gyerekkorodban első hallott hangig.
#170