És de bizony, ez intelligencia kérdése.
Az evolúció elmélete teljesen lecsupaszítva annyit mond, hogy reprodukcióra képes, tulajdonságaikat örökíteni tudó, és véletlenszerűen változó tulajdonságú elemekből álló rendszerek szelekció hatására adaptálódnak a szelektív viszonyokhoz.
Ezt kell megérteni, és rögtön be lehet látni, hogy ez másképp nem is lehet.
Ez egy logikai összefüggés, rengeteg példán keresztül belátható, az élővilágtól, a számítógépes modelleken át a zoknis fiókodig mindenen.
Van kedvem írogatni, úgyhogy vegyük például az abszurd példát, a zoknis fiókodat.
Tegyük fel, hogy tartós, strapabíró zoknikat akarsz. Van öt pár zoknid jelenleg, mindenféle színűek, anyagúak, szövésűek. Fél évente veszel 5 új pár zoknit. Te vagy a reprodukció. Ha kilyukad egy zokni, azt kidobod, és olyat többet nem veszel. Te vagy a szelekció is. Mindig próbálsz hasonló anyagú, színű, vagy szövésű zoknikat venni, mint amilyenjeid vannak, de azért kísérletezel is, minden 5 zokniból egynek új a színe, szövése, vagy anyaga.
Elég sok zoknit elhasználva, ezeket az egyszerű szabályokat (az evolúciót) követve ki fog alakulni egy olyan zoknis fiók, ami sokkal strapabíróbb zoknikból áll, mint az első 5.
Tegyük fel, hogy elmész sírásónak, és oda nem vehetsz fel csiricsáré zoknikat, csak feketét. Na de ásni is kell, kell a strapabíró zokni. Elrakod az összes színes zoknidat munkaidőn kívüli használatra, és elkezded ugyanazt a mókát, de már csak fekete zoknikkal. Egy idő után lesznek strapabíró fekete zoknijaid is.
A "reprodukálódó" zoknik adaptálódtak a szelekciós viszonyokhoz. A zoknik evolúciója fitt fekete zoknikat termelt, gyenge színes zoknikból.
Ez történik az állatvilágban is, ez az egyszerű logikai folyamat.