mizar1#432
Legalább ne reklámoznád a műveletlenségedet!
- A 11. században Béna Hermann bencés szerzetes megfigyeli a Föld-Hold és a Föld-Nap kapcsolatokat, időszámítási módszert talál ki, előrejelzi a holdfogyatkozást, napórát és csillagászati kvadránst szerkeszt.
- Szent Albert (Albertus Magnus 1200-1280) dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó megállapítja a Föld gömb alakját és a déli félteke lakhatóságát.
- Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Ő is megerősíti Föld gömb alakját. Szent Albert és az ő művei adták Kolumbusznak azt a gondolatot, hogy a Földet körbe lehet utazni, mert gömbölyű. (Mellesleg, a Bacon-szalonna is az ő találmánya.)
- Nicolas Oresme (1323-1382), francia püspök. A modern tudományok egyik legfontosabb megalapítója, úttörője és népszerűsítője. Ő volt az első, aki megfogalmazta, és érvekkel alátámasztotta, hogy nem a Föld a világ középpontja.
- Nicolaus Cusanus (1401-1464), német bíboros. Szintén vallotta, hogy nem a Föld az univerzum közepe, hanem ugyanolyan bolygó, mint a többi. Keplert megelőzve azt tanította, hogy a világegyetemben nem létezhetnek tökéletes körpályák.
- Nikolaus Kopernikusz (1473-1543), a modern heliocentrikus világnézet megalkotója. Kelet-poroszországi kanonok volt. Az egyház a kopernikuszi modellt, mint elméleti lehetőséget, matematikai modellt már megjelenése után azonnal támogatta, sőt tanította is.
Edme Mariotte (gázok térfogata), Amedeo Avogadro (molekulasúly), Michel Chevreul (zsírsavak) Laurent Cassegrain (távcső), Egnatio Danti (asztrolábium), Hell Miksa (földrajzi szélességmérés), Jean Baptiste Biot (meteoritok), Angelo Secchi (színképelemzés), Nicolas Steno (a geológia atyja), Georgius Agricola (ásványtan), Jose María Algue (meteorológia), Georges Lemaitre (táguló világegyetem) Robert Grosseteste (ősrobbanás-elmélet a 12. században!), Ruder Boskovic (atomelmélet 18. század!), Nicholas Malebranche (színelmélet), Nicholas Cusa (a tér görbülete 15. század!), Roger Bacon (fény hullámelmélete, mikroszkóp elv), Freiburgi János (fénytörés), Francesco Grimaldi (fény elhajlás), Andrew Gordon (elektrosztatikus motor), Nicholas Callan (indukciós tekercs), Jedlik Ányos (dinamó, elektromotor, szikvíz), Giovanni di Casali (gyorsuló testek fizikája), Albertus Saxonia (impetuselmélet), Marin Mersenne (akusztika) Jean Hautefeuille (belső égésű motor), Michael Heller (szingularitás), Thomas Bradwardine (irracionális számok), Marin Mersenne (primszámok, permutáció, kombináció), Bonaventura Cavalieri (geometria), Jacques de Billy (számelmélet), Bernhard Bolzano (matematikai analízis), Paul Guldin (Guldin tétel), John Casey (kör geometriája), Jean Roquetaillade (alkohol lepárlás), Pierre Duhem (termodinamika), Jean-Antoine Nollet (ozmózis), Pierre Gassendi (atomelmélet) Jean Carnoy (sejtosztódás), Lazzaro Spallanzani (ősnemzés), Armand David (zoológia), Johann Dzierzon (méhkaptár), Gimesi Nándor István (mikrobiális taxonómia), Carlos Chagas Filho (neurológia), Louis Pasteur (mikrobiológia), Friedrich Schönborn (kórbonctan), René Laennec (sztetoszkóp), Celestine Opitz (mesterséges altatás), Vincent Priessnitz (hidroterápia) Andreas Vesalius (anatómia), Honoré Fabri (vérkeringés), Marcello Malpighi (mikroszkópikus bonctan), Aquinói Szent Tamás (filozófia), William of Ockham (filozófia), Néri Szent Fülöp (oktatás), Pázmány Péter (nyelvészet), Luca Pacioli (kettős könyvelés), Berthold Schwarz (puskapor), Athanasius Kircher (megafon, vetítőgép 17. század!), Francesco Lana de Terzi (léghajózás).