• NEXUS6
    #190
    Jó tanmese, csak az a gáz, hogy nem teljesen fedi a realitást, de azért nem rossz.
    A szoci időkben inkább mindenki megkapott egy elfogadható minimumot, de ezért azért melózni is kellett. Aki többet akart, az akár ki is törhetett, csak, hogy a példánál maradjunk mondjuk úgy le kellett feküdnie a tanárral, de emellett persze nem ártott ha tényleg tudott is valamit. Viszont nem volt lébecolás sem, mert ha úgymond nem jártál be órára (közveszélyes munkakerülés) akkor irány a dutyi.

    Ma nincs valódi létminimum, nem kell bejárni az órára, elég ha lefexel a tanárral, nem kel hozzá tudnod semmit. Ha tényleg ki akarsz tűnni és sajáterődből elérni a valamit, akkor irány a nagyvilág. Ahogy akkor is.