Sir Ny#159
Nem azért mert a modern világ rángatja. A találmányok kipattanásának valószínûsége valami örökifjú tulajdonságú eloszlást követ ( valamilyen mértékben persze függ az idõjárástól, a lakosságszámtól ), de ha ezer évig nem pattant ki találmány a semmibõl, akkor pontosan ugyanannyi az esélye, mint azelõtt. Egyébként is, egy találmánynak valahol meg kell jelennie elõször. Európában történt ez meg, most rá van fogva, hogy ez okból, az okból, nagyrészt az arabok miatt ( a teljes európai matematika az araboktól lett átvéve. Nagyrészt õk törtek utat a geometrián kívül persze ), vagy késõbb a katolikus egyház miatt, de az amerikán kontinnensen regionálisan egy csomó helyen ugyanilyen jó volt a helyzet, vagy Kelet-Ázsiában akár. Teljesen véletlenszerû, hogy hol indul be a fejlõdés, utána az persze vonzza a világ többi részét, de azt állítani, hogy húzná badarság, mikor India épp annyit, sõt többet tesz a közösbe, mint mondjuk Közép-Európa. Egyébként is, India az elmúltnyolcévben egészen véletlenül szükségen felül indigót termelt valami furcsa okból, számonkérni a fejlõdést egy kissé álszent.