#43
"Az utasszállítót, de még a vadászgépet sem lehet egy rakétához hasonlítani."
Jogos. Ez a jármű amiről én beszélek inkább egy ürrepülőgép lenne, mint egy rakéta.
"Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönő viszonyban sem..."
Persze, mert egy vadászgépet a légkör sűrűbb részeiben való repülésre használnak/terveznek.
Ennek a gépnek a lelke egyfajta elektromos torló-sugárhajtómű/rakétahajtómű lehetne, aminél nem követelmény, hogy a légkör oxigénje biztosítsa a hajtómű működését, mint pl a Skylonnál, itt nincs égés. Valószínűleg teljesen más repülési profilja lenne, esetleg órákig tartana a LEO elérése, szemben a rakéták, vagy akár a Skylon szinte néhány perces repülési idejével.
A magasabb légkörben jelentősen csökkenne a légellenállás, de ez azt jelenti, hogy ugyan akkora hajtómű teljesítménnyel egyre gyorsulna, a nagyobb sebesség biztosítaná viszont a beáramló levegőmennyiség állandó szintjét. Mivel nem kell az égést biztosítani, ezért a légkör sokkal ritkább rétegei is még használhatók erre, és a rakéta meghajtásra gyakorlatilag folyamatosan lehetne áttérni, Nem jelentene lényegesen más üzemmódot.
"De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerő/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell."
Az orbitális pálya kritériuma a sebesség, ha ezt a sebességet zéróról 10 perc alatt akarjuk elérni akkor pár g-vel kell gyorsítani a járművet, ha 1-2 óra alatt akkor töredék gyorsulás elegendő, pont akkora, amekkorát a VASIMR tud biztosítani.
"Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illő megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellő sűrűségű levegő nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sűrűbb levegő az orbitális sebességtől kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtől, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet."
A torló-sugárhajtómű, vagy a normál jet hajtómű is a rakétaelvet használja, az elöl bejövő tömeget tovább gyorsítja és úgy "dobja ki" hátul. Értelem szerűen a Föld felszín közelében nem érdemes 8 km/s-re gyorsítani a testet, a ritkább magasabb légkör viszont alkalmas arra, hogy az 1. kozmikus sebességre gyorsítsunk egy repülőt. Ilyen elven működött (volna) az X-30, de akár a Skylon is. A hagyományos kémiai üzemanyagot használó rakéták előnye és hátránya ugyan az. Rövid idő alatt nagy impulzus, de ehhez rengeteg üzemanyagot használnak el roppant gyorsan, ehhez alakították ki ezeknek a járműveknek a repülési profilját. Az eletromos-ramjet hajtóművel értelem szerűen más profilt kéne követni, ennyi.
Ja, meg ha pl az X-30, x-33 projekteket elkaszálták a drágaságuk, túl újszerű technológiájuk miatt, akkor egy ilyen nukleáris elektromos projekt maga a technológiai/pénzügyi rémálom.
#43
