llax#42
Az utasszállítót, de még a vadászgépet sem lehet egy rakétához hasonlítani.
Addig, amíg aerodinamika (azaz szárnyak) alapjain repül, a tolóerő/tömeg arányának nincs nagy jelentősége: egy bizonyos minimum felett képes folyamatosan a levegőben maradni a repülő a sűrűbb légkörben. Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönő viszonyban sem... De ha még el is érne 3-4 Mach sebességet 30km magasság körül, onnét megállna a tudomány: tovább kellene gyorsítani legalább 2-3g -vel, miközben a magasság is növekszik. Itt jön a képbe a Skylon elve: itt is az üzemanyagról szól minden, a jármű tömegének és térfogatának nagy része üzemanyag. Ha már nincs a szárnyak és a hajtómű számára több levegő, rakéta kell...
Ha fogyóban a felhajtóerő, akkor a gyorsulás már nem lehet tetszőlegesen alacsony: egy folyamatosan változó (a sebesség miatt "elnyúló") parabola pályára kell állnod, ahhoz viszont gyorsulni kell. De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerő/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell. Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illő megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellő sűrűségű levegő nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sűrűbb levegő az orbitális sebességtől kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtől, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet.