halgatyó#20
Ha logikusan megpróbáljuk sorravenni a hallgatás lehetséges okait, akkor rájövünk, hogy az lenne az igazi csoda, ha nem hallgatnának.
1.) ÉRTELMES élet és Civilizáció kialakulásának esélye.
Szerintem ezt sokan nagyságrendekkel túlbecsülik. A Földnek ugyanis van néhány olyan jellemzője, ami eléggé véletlenül alakult ki.
Egyik az nagymennyiségű vízfelület, de ugyanakkor a szárazföldek is jelentősek. Enélkül vagy nem alakulna ki a tűz használata (sokszáz kilométeres mélységű vízóceánnal takart bolygó), vagy olyan nagyok lennének a hőingadozások a víz stabilizáló hatása nékül, ami jelentősen összezsugirítaná az életre alkalmas területek nagyságát. Emiatt az egymástól elszigetelt élet-gócok élővilága nagyon szegényes lenne, azonkívük kihalásra igen érzékennyé válna.
A tektonikai mozgást (hegységképződés és szárazföld-kiemelkedés a nég nem túl mély vízből) a Föld belső hőtermelése tette lehetővé, ami az urán és tórium nagy mennyiségére vezethető vissza. Ezek nélkül vízóceán-bolygó lenne a Föld, ahol cápák és tonhalak kergetőznének évmilliárdok óta.
2.) A kialakult, legalább majom-méretű aggyal rendelkező élőlény civilizációs fejlődése (TÖRTÉNELME) is sok kérdőjelet tartalmaz.
Ha a Föld felszíne nem ennyire tagolt, hanem mondjuk lett volna egy 1000km-es kontinens valahol már tömm milliárd éve, akkor nem lettek volan hódító (és a fejlettebb civilizációt terjesző) háborúk. Nem lett volna Caesar, Nagy Sándor, Cortez, igaz nem lett volna pestisjárvány és szifilisz sem.
A történelmünk nagyon máshogyan alakult volna, mint ahogy. Szerintem megrekedt volna az emberiség egy szinten, kialakult volna egy borzalmasan erős szokás- és hagyomány rendszer, még annál is sokkal keményebbre gondolok, mint ami a külvilágtól elzárkózó országokban (pl. a középkori Kínában) kialakult.
Bebetonozódott volna egy vezető réteg, a fejlődés elakadt volna.
Fejlődés nélkül viszont -- szerintem -- a háborúk, járványok, éhinségek korlátozzák a létszámot, amíg egy (az idő telésével egyre növekvő valószínűségű) probléma a Húsvét-szigetek sorsára nem juttatja a népességet.
3.) A civilizációs fejlődés rendkívüli gorsasága és a csillagászati évmilliárdok rettenetes hossza miatti idő-elcsúszás.
Ezt nem kell hosszasan magyarázni:
Rádiózásnyi távolságon belül (legyen 1000 fényév) majdnem nulla az esélye annak, hogy két civilizáció a lehetséges 10 milliárd éves időskálán pont egyszerre kerülnek abba a kb. 200-1000 évbe, amikor értelmes kommunikációt tudnának folytatni.
Rádiózásnyi távolságon kívül pedig értelemszerűen "hallgatás" van.